Nyelvtudományi Közlemények 84. kötet (1982)

Tanulmányok - Erdélyi István: A magyar–szovjet régészeti együttműködés magyar őstörténeti vonatkozású munkálatai 271

SZEMLE - ISMERTETÉSEK 273 teljesen üres, az ÉK-i részen szintén házak állottak, azonos típusúak azokkal, amelyeket a településen feltártak. Ezekre a belső házakra már N. J. Makarenko is felfigyelt és egyeseket fel is tárt. Számunkra legérdekesebbek a fal egyes kőtömbjein talált karcolatok, rajzok és írásjelek. Ilyeneket már a század elején is találtak, de 1978-ban egy több mint száz írásjelet tartalmazó, négy sorból álló (3+1) feliratot fedeztek fel az egyik kőtömbön. Ez nem volt befalazva. Rendkívül fontos emlék ez a kelet-európai kazár írás megfejtése szempontjából. Előreláthatólag G. Sz. Kljastornij leningrádi orientalista fogja majd feldolgozni. Jól beleillik azoknak a már régebbről ismert doni feliratos emlékeknek a sorába, amelyeket Novocserkasszkból és máshonnan ismerünk és amelyek részben a nagyszentmiklósi kincslelet rovásfeliratai, illetve a székely rovásírás felé vezetnek bennünket. A majackojei várból előkerült régebbi feliratokat részben iráni (alán), részben pedig türk (kazár) írásnak minősítették és próbálták olvasatukat adni. Ezek azonban a most megtaláltnál jóval rövidebbek. A településen eddig több mint 20 építményt találtak meg és tártak fel 1975 —1978 között. Vannak köztük bonyolultabb, fejlettebb, pallókból ácsolt házak maradványai, tűzhelyekkel vagy kemencével és vannak köztük ún. kis raktárépületek is, melyek egy részét, mint kiderült (másodlagosan) temetkezési helyül használtak fel, azaz a mészkőbe lemélyített aljú épület oldalfalaiba vájtak be sírkamrákat. Ezekből is már többet sikerült feltárni, sok értékes lelettel, mert nem voltak kirabolva. A házak másik csoportja alig a földbe mélyített, szinte felszíninek mondható épület volt, talán nyári lakóház. A házak és raktárak mellett (a nagyméretű gabonásvermeken kívül) még szentélyek vagy inkább közösségi épületek állottak. Eddig két ilyen építmény maradványait sikerült megtalálni (1977 — 1978). Az épületek grafikus rekonstrukciója a magyar kutatók feladata, de részt veszünk a vár készülő, nem csekély feladatot jelentő grafikusan helyreállított képének kidolgozásában is. A várban és a településen nagyszámú állatcsontanyag került elő, ezek feldolgozása is ránk vár még. Ez utóbbiaknak döntő jelentősége lehet az ott élt állattenyésztő-földművelő népesség gazdálkodási képének megrajzolásában. Végül még néhány szót a temetőről. Mint kiderült, ez a közeli horhosban felfedezett (1975) katakombatemető az objektum igazi nagy temetője, mert a régi ásatásokból eredő sírok szinte mind „raktárépületekben" kialakított temetkezések voltak. A katakombás temetkezés — de nem kizárólag — az alánokra volt jellemző a 8 —9. században. A temetőben levő sírok (kb. 80 sír van feltárva) mind ki voltak már rabolva. A megmaradt leletek egy része (gyűrűk, fülbevalók bizonyos típusai) egyes hazai honfoglaláskori ékszerekre emlékeztet. Az embertani anyag, az ásatáson is részt vevő T. Sz. Konduktorova antropológus szerint, közel áll egyes honfoglaláskori szériákhoz. Akárhogyan is áll a dolog, ez az a népi közeg, mellyel őseink a 9. században ezen a tájon részben érintkezhettek. A vártól É-ra a szlávok (vjaticsok) földje terült el,7

az erődöt építő alánok (?) és a szlávok között volt érintkezés, erre utal a régészeti anyag. Az idén (1978) egy mordvin típusú ékszer is előkerült az egyik sírból a település területén. A mordvinok lakóterülete akkoriban innen ÉK-re feküdt. Felvetődik a kérdés, kié volt a vár és a település a 8 —9. 7 A. H. MocKajieHKO, Topo^me THT^Hxa. BopOHOK 1965. 8 C. A. nnefHeBa, Paöofbi coBeTCKO—BeHrepcKOH SKcneaHijHH. AO 1975 r. MocKBa 1976. 80—81. és uo. uő és munkatársai AO 1977 r. MocKBa 1978. 77—78. 18