Nyelvtudományi Közlemények 84. kötet (1982)
Tanulmányok - Erdélyi István: A magyar–szovjet régészeti együttműködés magyar őstörténeti vonatkozású munkálatai 271
SZEMLE - ISMERTETÉSEK A magyar—szovjet régészeti együttműködés magyar őstörténeti vonatkozású munkálatai* Az akadémiai egyezmény keretében folyó magyar—szovjet régészeti együttműködés immár négyéves múltra tekinthet vissza. Az együttműködés kiterjed a Magyarország régészetét összefoglalóan áttekintő, három kötetesre tervezett, orosz nyelvű mű kiadására, melyet javarészt magyar szakemberek írtak, ezenkívül kölcsönös régészeti munkaértekezletek megrendezésére és közös feltárásokra a Szovjetunióban és Magyarországon egyaránt. Hosszú évek szívós előkészítő munkálatai nyomán 1975-ben került sor először közös régészeti feltárásokra. A fő célunk az, hogy a magyar őstörténettel kapcsolatban álló emlékeket kutassunk fel, részt vegyünk azok feltárási és feldolgozási munkálataiban. A szovjet fél, a SzUTA Régészeti Intézete 1975-ben igen nagy jelentőségű régészeti objektumnak, az ún. Majackoje várnak (Voronyezsi terület) a közös ásatását hozta egyelőre javaslatba ilyen célra. Ezt örömmel fogadtuk el, egyrészt mivel az említett település annak a kultúrának a névadója, amellyel őseink igen szoros kapcsolatban állottak1 — ez aszaltovo—majackojei kultúra — másrészt pedig azért, mert tudvalevőleg a magyarok a Don folyó völgyének környékén laktak a 9. században (Dentumogeria). A feltárások vezetőjéül szovjet részről Sz. A. Pletnyovát, a moszkvai Régészeti Intézet osztályvezetőjét jelölték ki (helyettese 1977-től kezdve G. J. Afanaszjev kandidátus lett), aki a nevezett kultúra vizsgálatának vezető szakembere, annak egész monográfiát szentelt2. Magyar részről évente háromtagú munkacsoport utazhatott ki a feltárásokra.3 Az ásatáson kívül alaposan tanulmányozhattuk a voronyezsi Területi Tájkutató Múzeum gyűjteményeit is, amely jelentős leletcsoport megismerésére vezetett. Olyan (1900-ban Bujlovka falu mellett feltárt) sírleletet őriznek ugyanis ott, amely esetleg őseink hagyatéka.4 * Ez a beszámoló az Uralisztikai Komplex Bizottság 19778. október 17-i ülésén hangzott el Fodor István tartalmas előadásával egyidejűleg. Az utóbbit is közölni fogjuk, amint a kéziratot megkapjuk. — A fel. szerk. 1 BÁLINT Cs., A szaltovo-majaki kultúra avar és magyar kapcsolatairól. AÉ 102 (1975); 52—62. 2 OT KOneBHH K ropoflaM. MHA 142. MocKBa 1967. 3 A munkacsoport vezetője ERDÉLYI ISTVÁN régész, tagjai 1975-ben KOVÁCS LÁSZLÓ régész, ERDÉLYI BALÁZS építészmérnök; 1977-ben (1976-ban a feltárások szüneteltek) SZABÓ JÁNOS GYŐZŐ régész, ERDÉLYI BALÁZS; 1978-ban ERDÉLYI BALÁZS, SUGÁR LAJOS fényképész. 4 Publikációja az Alba Regia évkönyvben 1978-ban jelent meg Székesfehérvárott, ERDÉLYI I. tollából: A verebi honfoglalás kori sírlelet Don-menti analógiái.
