Nyelvtudományi Közlemények 84. kötet (1982)
Tanulmányok - Gunda Béla: Terelőszavak és óeurópai pásztormigrációk [Treibwörter und alteuropäische Hirtenmigrationen] 189
198 GUNDA BÉLA Asszuántól keletre lakó hamita ababde-pásztorok párbeszéde kisállataikkal : magasan ejtik ki a r-r-r-r-r-r hangosoportot, amely messzire elhallatszik, a, hanglejtést változtatják, az állatok felfigyelnek és visszafelelnek.52 J. Nico-LAISEN írja, hogy a szaharai tuaregeknél (déli Ayr) a juh, kecske, tehén, teve hívószava egy pergő hang. A kecskék jobban felfigyelnek a hangra, mint más állatok.53 J. Hubschmid nem vette tekintetbe Thomas már említett munkáját, aki szintén foglalkozik a brr, prr terelőszavakkal. Adatai nagyjából fedik Hubschmid adatait, de igen gazdag szóváltozatokat közöl a brit szigetvilágból. Ide sorolja a magyar bari-bari bárányhívó szót is (1. ehhez TESz.) s még ilyen jellemző adatokat említ, pl. prrr, purr (Kelet-Poroszország), prrr (Svédország), brr, brrr, prrr (Hollandia), brr (Ukrajna, ló- ós tehónhivogató), brr (Lahore, Pakisztán, tehónhívószó), brr, brrr (Suffolk, Wiltshire, Worcester) stb. A brrrbrrr-brrr a juhok, bárányok, kecskék űzőszava a franciáknál (Perigord-Limousin). Ismert a brr Spanyolország különböző vidékén. Gibraltárban az öszvért a brr szóval állítják meg. Csehországban {prrr, brr), Németország különböző vidékén {brr), Schleswig-Holsteinban {pr, pru), Norvégiában {brr, br-r-r-r-r), Dániában {prrr, prro stb.) a ló állító, ill. terelő szava a szócsoport valamelyik formája.54 Thomas a brr, prr szócsoport terjedési irányait is igyekszik rekonstruálni a brit szigetvilágban. Ezek a részletek és problémák azonban kívül esnek tanulmányom keretén. Csak azt említem meg, hogy szerinte a terminológia elterjedése összefügg egy vósőfejszeforma (palstave with a stop-ridge) archeológiai előfordulásával. A szó és tárgy a bronzkorban egy nem indoeurópai nép révén került át a kontinensről a szigetvilágba. Ez a nem indoeurópai nép a gael (kelta) nyelvet beszélő pictek lehettek, akik a balti zóna irányából érték el Skóciát.55 A brr terminológiával kapcsolatban meg kell említenem, hogy az tovább él az ószláv baranb 'kos' (orosz barán, C3eh beran, szlovák baran stb.) szóban, amely semmi esetre sem indoeurópai eredetű. Az ősi alpesi szavak közé sorolják.56 A TESz. is azt mondja, hogy a baranh nem szláv eredetű szó, de végső forrása tisztázatlan. 52 H.-Gr. SOHIN"KEL, Haltung, Zucht und Pflege des Viehs bai den Nomaden Ostund Nordo3tafrikas. Veröffentlichungen des Museums für Völkerkunde zu Leipzig 21 : 177 (Berlin 1970). Szudánban a rre a teve állítószava. Ugyanitt azt olvashatjuk, hogy a tevehajcsárok énekének a teherhordó állatokra élénkítő hatása van. — Természetesen vannak olyan hasonló szavak, amelyek már nem tartoznak ebbe a szócsoportba. Ilyen a lamut tr, truruk, trururuk 'Ruf de3 íuméa-Kranich' (A. Sota.va.lta—H. HALÉN": MSFOU. 168 : 191). L. ehhez a magyar daruhangot, kru, kru (krugat, TESz.). 53 J. NrooLAissïT, Ecology and Culture of the Pastoral Tuareg. Copanhagen 1983. 136. 31 THOMAS: i. m. 68—69. 55 THOMAS: i. m. 75—76. — Thomas a tr, trr típusa angol, walesi, skót terelőszavakat külön tárgyalja, több arab formáját (pl. trrrr hé hé fié) említi s preindoeurópai bevándorlással magyarázza (i. m. 60—67). 56 HUBSCHMID: i m. 195.—M. VASMER, Russisches etymologisches Wörterbuch. I. Heidelberg 1953. 53—54. Vasmer a következő juhhívogatókat idézi* byr (ukrán), barbár, bbirbbír (orosz). A kárpát-ukránoktól (huculoktól) ismerjük a ptrutú-ptrutú bárányhívót, a byrr, prrssi juhteralőt. A ptrusia juhterelő nyugati Mazúriában (A. FISCHER, Rusini. Lwów 1928. 23). Az asztraháni oroszoknál ugyanaz atrja (V. DAL', Torkovyj slovar' zlvogo velikorusskogo jazyka. IV. Moskva 1956. 439). Újabban a bararmvk. a brr terelőszóval való kapcsolatát kétségbe vonják, 1. L. SANDIK—R. AITZETMÜLLER, Vergleichendes Wörterbuch der slavischen Sprachen. Lief. 4: 239—240. (Wiesbaden 1968)
