Nyelvtudományi Közlemények 84. kötet (1982)
Tanulmányok - Gunda Béla: Terelőszavak és óeurópai pásztormigrációk [Treibwörter und alteuropäische Hirtenmigrationen] 189
TERELŐSZAVAK 197 A magyar nyelvbe a brr és társai román pásztorok alkalmazása révén is elkerülhettek. A szócsoportnak azonban sokkal nagyobb a geográfiai elterjedése. J. HTJBSCHMID szerint, mint hivogató és a kos elnevezése a román nyelvekben igen elterjedt a berr típusú terminológia. Haustiernamen und Lockrufe als Zeugen vorhistorischer Sprach- und Kulturbewegungen c. tanulmányában ide sorolja a vallon bara, az újprovenszál berri, a languedoci berou 'kos' elnevezéseket, amelyek állatterelő szóból keletkeztek. A baszkban a juhok hívószava brrrrra, a bri terminológiával az elveszett bárányt hívogatják. A katalánban a brrrrr, az asztúriaiban a biri biri biri a juh hívószava. Gyakori a hivogatószó £>-alakja. Ilyen pl. a francia nyelvjárásokban a prrr (Dept. Nord). Az itáliai Lucaniában és Kalabriában a prrr szóval hívják a juhot. Ide tartozik Hubschmid J. szerint az albán berr 'juh, kos, gyapjas háziállat'. Megtaláljuk a juhhivogatót — csak néhány példát idézve — a svédben (perr, pirr, purr), a hollandban {brrr-brrr), az angolban (brrr-brr-burr). Keletre tekintve felbukkan a szó a kasgari török dialektusban (pru pru pru), a klasszikus arabban (bir bir). Hubschmid J. végül arra a következtetésre jut, hogy a román nyelvek berr terminológiája eurázsiai és afrikai megfelelőivel együtt egy ősi, a neolitikum idején nyugatra elkerült pásztorterminológia. A juh- és a kecsketenyésztés a preneolitikus Európában ismeretlen volt. Lehetetlen, hogy a berr és társai fiatal, egymástól függetlenül keletkezett szavak lennének.46 J. Hubschmid adatláncolatát — véleményének alátámasztására — bővíteni tudom. (J. Hubschmid nem ismerte K. Moszynski munkáját.) Kréta szigetén 1981 júliusában Anógia faluban láttam és hallottam, hogy a juhász kődobálással zavarja a juhokat s közben így kiált feléjük: Háá! Kriu! Prrr! Makrilia faluban szintén kövekkel dobálva ezekkel a szavakkal riasztják a juhokat: Prrr! Prrrrrr! . . . Prrrrrr! Hááá! A trrr a kisállatok hivogatója a palesztinai araboknál s egy kimondhatatlan szócsoporton belül a brrr a juhok terelőszava az aleppói beduinoknál (tss u aj hhh brrr höooo ssss).*7 Ha Észak-Szibériában kutatunk a terelőszó után megtaláljuk a jurák-szamojédeknél (prr xus, pa f xus stb.), amellyel a kutyát a rénszarvasokra uszítják.48 A zürjénben a pr! prr! értelme a lóhajtásnál 'állj', a pru, pru lóirányító szó (vö. orosz ptrr).^ A moksa-mordvinban a prr! szintén lómegállító.50 Kétségkívül ebbe a szócsoportba tartoznak a kalmükök ilyen állathivogatói : prüs "Zuruf an die Kälber', tr, tur, turr 'Zuruf an die Kamele, wenn die trinken sollen'; 1. még prs, pris, pirs 'beim wegjagen der Katze'.51 Ebbe a szócsoportba tartozik az 46Vox Bcmanica 14: 19E^—196. (Zürich 1954). Itt további ircdalcm, amelyet azonban HTJESCBMID csak reszten baserait fel. — Igen gazdag tereMszó 8njagct kczöl E. LAGEBCBANTZ, Lappischer Wortschatz. I—II. Helsinki 1939. A brr ierelcszavakat, ezeknek juh, bárány jelente'sű indoeurópai, preirdceurcpai, se'mi, berrila stb. fermait (akkád parru, ószír párra, baszk tarra, keleti hamita (afar, stb.) bira, lé'era, beiber tara, kül. olasz nyj.-ok ber, bera, bir stb.), valamint ezekben a nyelvekben a p <~ r hangváltozást részletesen tárgyalja N. LAHOVABY is (La diffusion des langues anciennes du Prcche-Orient. Leurs relations avec le Basque, le Dravidien et les parles Indo-européens primitifs. Bern 1957. 43, 185, 186). 47 G. DAEMAN, Arbeit und Sitte in Palästina. IV. Gütersloh 1939. 250. Nyilvánvalóan idetartozik a hrr, krrr, harr h is, mivel az arabban nincs p hang. 48 T. LEHTISAEO, Beiträge zur Kenntnis der Benntierzucht bei den Juraksamojeden. Oslo 1932. 50. — T. LEHTISAIO, Juraksamojedisches Wörterbuch. Helsinki 1956. 337. 49 D. K. FOKOS-FTJCHS, Syrjänisches Wörterbuch, II. Budapest 1959. 1298. 60r JTJHASZ J., Moksa-mordvin szójegyzék. Budapest 1961. 132. 81 G. J. BAMSTEDT, Kalmückisches Wörterbuch. Helsinki 1936. 306, 411.
