Nyelvtudományi Közlemények 84. kötet (1982)
Tanulmányok - Gunda Béla: Terelőszavak és óeurópai pásztormigrációk [Treibwörter und alteuropäische Hirtenmigrationen] 189
196 GUNDA BÉLA A Romániai Magyar Nyelvjárások Atlaszának anyaga alapján a brr juhuző szónak gazdag változatait közli Muradin L. s összefoglalóan a következőket írja: ,,A brr, br'è, brí, b'ér, bír, bir, bër, bur stb. (ki, ne, nye) juhűző szó földrajzilag elsősorban a Maros és Küküllő vidékén, valamint a csángóban egyeduralkodó, de szórványosan a székelység között is jelentkezik. Ezek az alakváltozatok a román brr, bre, bír stb. átvételei (lásd a román nyelvatlasz idézett térképlapját). Alkalmasint ennek a román eredetű brr űzőszónak a magyar becéző származéka a néhány székely faluban hallható bërike, birike (ne, el ne, hátra) juhűző. A Kónoson, Lövétón, Kászonaltizen jelentkező y)üske, püs (hátra, félre), valamint a szilágysági Dobrán, a szamosháti Hiripen felbukkanó busz, visz (te) juhűző szóban a *prf, brl változatát kell feltételeznünk. A mássalhangzó-torlódás ip-, p-, b, v-ben egyszerűsödött, és ehhez a ,,tő"-höz -s, ske becéző képző járulhatott."42 A szó több változatát jegyeztem fel a szerémségi magyaroknál (1981 március—április). A dobrodoliak szerint a szerbek így csalogatják magukhoz a juhot: brrr! brrr! A falu határában megjelenő bosnyák vándor juhászoknak ugyanez a nívószava {brrr! brrr!). A magyarok a juhot ezekkel a szavakkal hívják: szik-szik-szik! s a zavarószó: bihef bihe! Ürögön, ha juhot hív magához a magyar pásztor egy edényben kukoricát ráz s így szól a juh felé : szikszik-szik! pxxxx so! — Brr! brr! brrr! szavakkal hívja Nyókincán a juhot a sózáshoz a gazdája. A félre kódorgó juhra így kiáltanak: Hi te! Nyíregyházán a kisbornyu terelőszava egy leírhatatlan bilabiális-tremuláns hangkomplexus : tprrkkcsálé, amely tkp. két szóból áll.43 A Hortobágyon usztatáskor, állásba hajtáskor a juhterelő szó a prrri, prrri!, — prrri! — prrrü! — prrru ha, ha! (MN"y. 8: 140). A ptrü már GYARMATHI S. szerint is az állatokhoz intézett hang (KELEMEN J.: i. m. 38., a 255 — 257 lapokon további példák). Tanulságosan írja PALÁDI-KOVÁOS ATTILA, hogy a gömöri barkóknál a juhász többnyire ,, . . . a nyáj mögé állva terel: Haj nye! Prruuk te! Ha jó vezérürüje és kutyája van, akkor kevés szóra van szüksége. A régi juhászok füttyel irányították a nyájat. Voltak füttyjeleik a kutya, a nyáj ós egymás számára is."44 A zempléni Mogyoróskán a prrk nye hó nye ! a befogott tehén terelőszava. A bihari Topón a balra forduló igás ökörnek mondják, hogy prrruk. Prk Bsregszászon az ökör jobbra fordulására ösztönző szó (KELEMEN J.: i. m. 60). A brr (bri, bride, brik, brike, brikk) több változatát sorolja fel az ÚMTSz. így a brrr disznóhivogató Mono3torpályiban. Galambűző a somogyi Bárdudvarnokon, ahol prrr, krr alakját ismerjük.45 Véleményem szerint a brr és társai a juhászat köréből kerültek át a szarvasmarhaigázás, a disznó- ós galambtartás szókincsébe. Legalábbis ezt sejteti a brr, prr kiterjedt előfordulása a juhtenyésztésben. Foglalkozott a brr indulatszóval a TESz. is. Szerinte a szépirodaimi munkákban (Kármán, Katona) fellelhető brr indulatszó valószínű függetlenül keletkézatt a hasonló állatterelő, állatűző szavaktól. A brr, prr és társai a balkáni, kárpáti és északi szláv térségben nyilvánvalón összefüggenek s elterjedésük a pa->£torvándorlásokkal magyarázható. «MuuÁDiff: i.,m. (1978) 5\ 43 MÁBKUSM., Állathívogatók és zavarók Nyíregyháza környékén. NeprÉrfc. 29: 447. 44 PALÁDI-KOVÁCS A., A keleti palócok pásztorkodása. MásH 7: 95. 45 BALOGH—KIRÁLY: i. m. 137. !
