Nyelvtudományi Közlemények 83. kötet (1981)

Tanulmányok - Varga László: A magyar névszói állítmány kérdéséhez. [On the Nominal Predicate in Hungarian] 79

84 VARGA LÁSZLÓ A 295. oldalon ezt olvashatjuk: „. . . összehasonlítás esetén, továbbá, ha valakinek, valaminek a koráról, a nagyságáról, a súlyáról, a mennyiségéről van szó, és az állítás vagy a tagadás nyomatékos, akkor harmadik személyben a van meg a nincs igével szintén szerkesztünk névszói-igei állítmányt: ,,Pista van hatvan ki l ó" ; „Pista nincs húszéves". Mivel a kor, a nagyság és a súly szintén mennyiségi mutatókkal jellemezhető, az idézet lényegét a következőképpen foglalhatjuk össze: a kopula akkor marad fenn különlegesen, ha (i) a mondat nyomatékos állítást vagy tagadást tartalmaz, és (ii) vagy a) összehasonlítást, vagy b) mennyiséget fejez ki. Az idézetben szereplő példák az (i) és a (ii b) feltételek együttes teljesülését szemléltetik. Ilyen a mi (lk) példamondatunk is (ö 'van tízéves). Az (i) és a (ii a) feltételek teljesülnek a (2k) példamondatunkban (ŐJnincs olyan okos, mint te). A (3k) példamondat (ő 'van olyan bátor, hogy megtegye) viszont nem fejez ki sem mennyiséget, sem a szokásos értelemben vett összehasonlítást, vagyis az idézet alapján nem tudjuk megmagyarázni. További hiányossága az ismertetett magyarázatnak, hogy a nyomatékos állítás illetve tagadás fogalmát használja. Az igaz, hogy a különlegesen fennmaradó kopulájú névszói állítmányt tartalmazó mondatok gyakrabban nyomatékosak, mint nyomatéktalanok, de lehetnek nyomatéktalanok: (7k) ő 'nincs olyan 'erős, mint 'te. Ugyanakkor a szabályosan törlődő kopulájú, és összehasonlítást vagy mennyiséget kifejező névszói állítmányt tartalmazó mondatok is lehetnek nyomatékosak: (8) 'Péter olyan magas, mint te. (Nem János.) (9) Jóska 'húszéves. (Nem huszonegy.) A kérdést tehát tovább kell vizsgálnunk. 3.4. Megállapítottuk, hogy az (lk) mondat mennyiséget fejez ki. Ezt a továbbiakban is fenntartjuk. Ugyanakkor észre kell vennünk, hogy a (2k) és (3k) mondatokban van valami közös, ami hiányzik az (lk) mondatból, és ami lényegesebb, átfogóbb kritérium, mint az, hogy a mondat összehasonlítást fejez-e ki. Ez pedig az, hogy mindkét mondatban egy minőség bizonyos mértékéről, fokáról van szó. Ez még akkor is így van, ha az állítmány névszói része nem melléknév, vagy nem tartalmaz melléknevet. A következő mondatban például a mérnöki kvalitás (tehetség, képzettség) egy bizonyos mértékéről hallunk: (10k)^' van olyan mérnök, mint te. A kopula különleges fennmaradásának tehát az az előfeltétele, hogy a névszói állítmány vagy mennyiséget, vagy egy minőségi fokot fejezzen ki. Ha az állítmány számnevet tartalmaz, akkor a mennyiség kifejezése utalószó nélkül történik |(1. lk). A minőségi fokra külön kell utalni, például az olyan utalószóval (1. 2k, 3k). A törlődő kopulájú névszói állítmányt tartalmazó mondatok között találunk olyanokat, amelyek nem fejeznek ki sem mennyiséget, sem minőségfokot : (11) Mari szép. De olyanokat is találunk közöttük, amelyek mennyiséget (1. 1), vagy minőségfokot fejeznek ki (1. 2, 3). Ebből következik, hogy a mennyiség vagy