Nyelvtudományi Közlemények 83. kötet (1981)

Tanulmányok - Kálmán Béla–Berta Árpád: Tatár jövevényszavak a vogulban [Tatarische Lehnwörter im Wogulischen] 43

TATÁR JÖVEVÉNYSZAVAK A VOGULBAN 49 12. (MŰNK.) P párwés, K parwés 'betét, alátét a nyírhéjedények szélén, hogy varrásnál kevésbé szakadjon a nyírhéj': P son pàrwèsèl juntu% 'a nyírhéjcsészét betéttel varrni', K parwêsêl pgno% 'alátéttel ellátni'. < *parwas 'betét, alátét' vö. O: oszm. perwas 'paMa, 6opAK>p, KapHH3, paMKa, oöopKa, o6iiiHBKa; keret, foglalat, szegély, párkány, fodor, szeges', az. Bojnurdi pärvaz 'kleine Holzstücke, die die Querbalken an der Zimmerdecke verbinden', tkm. perväz 'qepHbiii notOJiOK, HaKaT; vakfödém'. A török szó perzsa eredetű (<* parwaz 'a kind of border or selvedge round a garment', STEINGASS 246a). Valamelyik oguz nyelvből kerülhetett kipcsak közvetítéssel a vogulba, bár a perzsa—kipcsak—vogul út is elképzelhető. 13. (MŰNK.) É sakän, KL sakwäh ~ säkwän, K sëywènt '(É) gyékény, (KL K) zsurló, xBOm', KL tur-é. 'gyékény'. - (KANN., TLWW 231) TJ ëakant 'Schachtelhalm' KU säywmt, KM sëjçwdnt, KO sèlçwdnt, P s§kdnk 'runder Schachtelhalm'. < *säkän 'gyékény' vö. K: tat. fikän 'poro3; gyékény', tatB yikän 'gyékénykáka', bask. yikän 'poro3', kirg. zekén 'poro3, CHTHHK, Kyra (ÖojioTHoe pacteHHe); gyékény, szittyó, mocsári növény' — Sz: alt. deeken 'KaMbim; nád', szib.-tat. yegän 'pa3H0BH,n,H0CTb KaMbima; egy nádfajta növény' — Cs: cakan 'naJio*iHHK (QoJiOTHoe pacreHHe); mocsári növény' (ASM. XV, 130). További adatok: CLAUSON 913a, RÄSÄNEN 195a. A török alapszó *yäkän f~ *yekän) 'gyékény, nádféle növény' lehetett. A felsorolt török adatok szabályos fejlemények, kivéve a csuvas cakan szót, amely jövevény az oroszból (<. cakan, 1. VASMEB, EtWb. másként). Az orosz szó forrása egy középbolgár *fäkän hangalak lehetett, amely hanghelyettesítéssel lett tiaKaH az oroszban. A középbolgár *jäkän szabályos hangtani megfelelése a mai csuvasban *èakan lenne. Ebben a — kikövetkeztetett és a csuvasból ki nem mutatható — formában került át a csuvas *sakan a votjákba (éakan 'Bastdecke', MUNKÁCSI, VotjTan. 120) és tatár közvetítéssel a vogulba. A csuvas szót már összevetette a vogullal MUNKÁCSI (Ethn. 55: 298, VNGy. I, 0305, KSz. 7: 314) ós GOMBOCZ (NyK 28: 176 és BTLw. 77). KANNISTO (TLwW 231) tévesen a csuvas cakan szóból indult ki, és elvetette az etimológiát. Abban igaza van Kannistónak, hogy a szókezdő hangnak akkor mindenütt palatalizáltnak kellene lennie a vogulban, és a vogul nyelvjárások szóközépi labializált veláris zárhangjai az átadó alak -k- hangja helyén magyarázatot igényelnek. A szó csuvas jövevényként (a cakan-ból) megvan a cseremiszben (tsä.yän 'Schwertlilie', TschLwTsch. 228—229), kipcsak jövevényként az osztjákban (iekän 'Schilfmatte', TLwO 117) és a vogulban (iákon ua., TLwW 86—87). A fenti szócsaládhoz tartozik természetesen a magyar gyékény szó is, amely bolgár-török kölcsönzés. 14. (MŰNK.) T tgslg% 'barátság': t. värsämän 'mi ketten barátságot kötöttünk'; tosloyiri 'barátságos': t. äitäm 'barátságos ember'. < *duslïq 'barátság' vö. K: tat. duslïq ',n,py>K6a, coÄpywecTBo; barátság', bask. dw&lïq ua., kirg. dostuk ua. — O: dostluk ua., az. dostlug ua., tkm. dösiluk ua. — Cs: tusläx ua. (A§M. XIV, 177). További adatok: RÄSÄNEN 139b. 4 Nyelvtudományi Közlemények 83/1.