Nyelvtudományi Közlemények 83. kötet (1981)
Tanulmányok - Vekerdi József: Nyelvészeti adalékok a cigányság őstörténetéhez [Sprachgeschichtliches zur Urgeschichte der Zigeuner] 415
NYELVÉSZETI ADALÉKOK A CIGÁNYSÁG ŐSTÖRTÉNETÉHEZ 415 'falu' szó (<. gräma, T 4368), és talán them 'ország' (etimológiája bizonytalan; görög eredet is feltételezhető a &é/ia szóból, bár a ê > th hangmegfelelésre nincs példánk a cigányban). Egységesen használt görög kölcsönszó szolgál a város, ill. vásár kifejezésére: föro < <póc>o. A társadalmi munkamegosztás és a társadalmi irányítás fogalomköréből nem tartalmaznak indiai eredetű szavakat a cigány nyelvjárások. Foglalkozások és méltóságok nevei (halász, pásztor, kovács, vezér stb.) nem vezethetők vissza Indiára.8 Ilyen értelmű szavakat a későbbiek során sem vettek fel egységesen a különböző cigány nyelvjárások. Ez utóbbi körülmény arra mutat, hogy társadalmi szervezetüket lényegében változatlanul őrizték Indiától fogva a legutóbbi időkig, mert amennyiben kialakult volna újabb jellegű társadalmi funkció- és munkamegosztás, az új fogalmak megjelenésével együtt a fogalmakat jelölő jövevényszavak is megjelentek volna a nyelvben (mint fentebbi példákon láthattuk, új fogalmak megnevezésére nem a szóképzés, hanem a kölcsönzés a szókincs gyarapításának szokásos módja a cigányban). Két indiai eredetű szó van a cigány nyelvben, amely a nemcigány társadalom rangjainak, ill. foglalkozásainak jelölésére szolgál: raj 'úr' (nőnemben räni 'úrnő') < raján 'király', räjni 'királyné' (T 10679 10692), valamint raëaj 'pap' < prákrit *rasaya (T 2460). Ismeretlen a gädzo 'nemcigány ember, paraszt' etimológiája, amely szintén majdnem minden cigány nyelvjárásban megvan (< gräma-ja 'falusi' ?). Míg a termelőmunka területére tartozó szókincs nem vezethető vissza Indiára, a létfenntartás egyéb, nem termelő jellegű elfoglaltságaiból (háztartási tevékenységekből) számos indiai eredetű igét őriz a cigány nyelv: kinél 'vásárol' < krlnäti (T 3594), bikinel 'elad' < vikrïnâti (T 11640), paruvel 'cserél' < pärayati ( ? T 8106), sivel 'varr' < sivyati (T 13444), uravel 'öltöztet' < *öddh- (T 2547), thovel 'mos' < *dhauvati (T 6886), ëulavel 'söpör' < éödhayati (T 12630),9 kuëel 'nyúz' < kusati (T 3369), uëanel 'szitál' < *utksänayati (T 1745), kirável 'főz' < kvathati (T 3635), tável 'főz' < täpayati (T 5771), pekel 'süt' < pacati (T 7621) stb. Hasonlóképpen nagyobb számú idevágó főnév megy vissza közvetlenül óind főnevekre, vagy pedig indiai eredetű gyökökből képződik egységesen, mint pl. piri 'fazék', roj 'kanál', gäd 'ing', báj 'ruhaujj', göno 'zsák', phäl 'deszka', kher 'ház', címben 'étel'. Ebből a lexikális kategóriából a későbbiek során is számos kölcsönszót tartósan felvett a nyelv (kizárólag főneveket): iránipoëom 'gyapjú', pochtan 'vászon', vurdon 'szekér', küci 'bögre', patavo 'kapca'; görög kakavi 'üst', sapuni 'szappan', cerha 'sátor', cocha 'szoknya', zumi 'leves'. Szintén Indiáig visszanyúló szavak szolgálnak az ének és tánc kifejezésére: gili 'ének' < giti (T 4168), khelel 'táncol' < *khell- (T 3890). Indiai alapszóra visszamenő cigány különnyel vi képzés a gilabel 'énekel' ige, valamint a 8 A 'halász' szóra az egyes cigány nyelvjárások különböző újkeletű képzéseket használnak, mint pl. maöepaskero, maőeskero, maiari ( < mäöho 'hal'; az -ari képző görög kölcsönzés !). Magyarországon a halasi szót használják. Megvan ugyan az oláh cigány nyelvjárásokban a mäeäri szó, de ezt nem használják az etimológiai 'halász' értelemben, mivel az egyik oláh cigány törzs elnevezésére van lefoglalva, amely egébként nem foglalkozik halászattal. 9 A 'söprő' főnévre nincs indiai szó a cigányban, sőt az egyes nyelvjárások is eltérően használnak különnyelvi képzést vagy kölcsönszót: oláh cigány ëilavi, ëiladi (nyelvjárási csoportonként eltérően), magyar cigány ëulavi, német cigány bêzena < Besen. Ez összefügg azzal, hogy a ëulavel 'söpör' ige is jelentésváltozás eredményeképpen kapta mai jelentését: az óind éödhayati ige jelentése nem 'söpör', hanem 'tisztít'.
