Nyelvtudományi Közlemények 83. kötet (1981)
Tanulmányok - Vekerdi József: Nyelvészeti adalékok a cigányság őstörténetéhez [Sprachgeschichtliches zur Urgeschichte der Zigeuner] 415
416 VEKERDI JÓZSEF basavei 'hangszeren játszik' ige (előbbi a cigány gili 'ének' főnévből, utóbbi a cigány baëol 'hangzik' igéből). E két utóbbi szó is egységesen használatos számos cigány nyelvjárásban, ami régiségüket bizonyítja. A mindennapi élet háztartási jellegű tárgyainak és munkafolyamatainak gazdag indiai eredetű szóanyaga szemben a többi jelentéstani csoport szókincsének szegénységével azt mutatja, hogy ez utóbbi terület szakkifejezéseinek hiánya nem magyarázható a régebbi szóanyag kihalásával. A megfelelő szavak hiánya annak következménye, hogy a megfelelő fogalmak is ismeretlenek voltak a régebbi időkben. Azok a dolgok és tevékenységek, amelyek ténylegesen éltek az indiai tartózkodás időszakában és későbbi időkben a cigányság elődeinek gyakorlatában, meglehetősen szívósan őrzik nevüket. A mai cigány nyelv szókincsének korlátozott volta tehát nem fogható fel elszegényedési folyamat eredményeként (egyébiránt is ellentétes volna a nyelvfejlődés törvényszerűségeivel az elszegényedési folyamat: minden nyelvben, így a cigányban is, nem az elszegényedés, hanem a gazdagodás a szókincs alakulásának általános tendenciája). Az óind szanszkrit nyelv rendkívüli gazdagsága (100 ezer körüli szókincse) nem jelenti azt, hogy az ókori Indiának valamennyi nyelve hasonlóan gazdag volt. Az Indiában élő különböző népelemek gazdasági-társadalmi fejlettsége erősen eltért egymástól, és ennek megfelelően eltérő volt szókincsük nagysága. További nyelvészeti adat vet fényt a cigányok elődei nyelvének korlátozott szókincse történelmi és társadalmi okaira. A cigányok az ókori indiai dómba népcsoporttól származnak. A dómba népnév első mássalhangzója cerebrale d (mint az angol d mássalhangzó): dómba. Szó elején cerebrális hangok az óindben kizárólag nem-árja eredetű szavakban fordulnak elő.10 Ez arra mutat, hogy a dómba népcsoport a munda (ausztro-ázsiai) őslakossághoz tartozott.11 A munda eredet magyarázatot nyújt két (végső fokon egymással összefüggő) körülményre: a dombáknak az indiai társadalmi rétegződésen belüli alacsony elhelyezkedésére, és a gazdasági-társadalmi szervezettség alacsony szintjére. A dombák ugyanis az ókortól a legutóbbi időkig a társadalmi ranglétra legalsó lépcsőfokán helyezkedtek el Indiában. Ebbe a helyzetbe a kezdeti időben (i. e. I. évezred elején) a meghódított indiai őslakosság különböző csoportjait szorították vissza a hódító árják. Általában minél alacsonyabb fejlődési szintet képviseltek a termelésben és társadalmi szervezettségükben a meghódított népelemek, annál alantasabb foglalatosságok végzését hárították rájuk az uralkodó osztályok. Az árja hódítás előtti őslakosságból egyes dravida népek magas fejlettségű társadalmat alkottak (feltehetőleg ők voltak a magas szintű Indus-völgyi civilizáció hordozói), és a későbbiekben különböző fokozatokon beilleszkedtek a kialakuló kasztrendszerbe, többek között a legmagasabb fokozatot képviselő papi (brahman) rendbe is.12 A munda népelemek (amint későbbi helyzetükből vissza lehet következtetni) a munkamegosztás és társa-10 M. MAYBHOFER, Kurzgefaßtes etymologisches Wörterbuch des Altindischen. 1956. 459 — 464. — A késői dayatë 'repül' igealak diyati-ból fejlődött. A szintén késői däla 'ág' szó kezdőhangja prákrit másodlagos cerebralizáció eredménye.. 11 Dravida eredetre elsősorban azért nem gondolhatunk, mert cerebrális mássalhangzókkal kezdődő óind szavak között nem fordul elő bizonyíthatóan dravida eredetű, szó. Emellett a dombák észak-indiai, ül. közép-indiai elhelyezkedése is inkább munda, mint dravida eredetre mutat. 12 A kasztrendszer az i. e. VII. sz. táján alakult ki Indiában, és öröklődő foglalkozási ágak rendszerét jelenti. Az egyes kasztok tagjai más kasztbeliekkel nem házasodhattak.
