Nyelvtudományi Közlemények 83. kötet (1981)

Tanulmányok - Hunyadi László: A magyar fókuszképzés egy újabb esete [A New Case of Hungarian Focusing] 402

414 VEKERDI JÓZSEF gyobb általánosságban véve : nem voltak idegenek a hagyományos cigány élet-és gondolkozásmódtól. Ebből az következik, hogy noha a kovácsmesterség terminológiáját és kidolgozott technikáját nem indiai őshazájukból, hanem vándorútjuk későbbi pontjairól hozták a cigányok, mégis valamiféle előzménnyel, valamilyen rokon tevékenységgel már Indiában is kellett rendelkezniük, különben nem tértek volna rá ilyen széleskörűen a kovácsmesterségre Európában a különböző cigány csoportok. Egyelőre semmi támpontunk sincs arra vonatkozólag, hogy milyen rokon foglalatosság előzte meg a cigányok őseinél a későbbi kovácsmesterséget. A kovácsmesterségen kívül a kézműves termelőmunka (ül. javító-szolgáltató szakmunka) egyéb ágazataival kapcsolatos terminológia a későbbiek során sem honosodott meg a cigány nyelvjárásokban. Fazekasság, ácsmesterség, famunkák, szabás, hímzés, stb. területén egyáltalán nincs cigány szakszókincs (jövevényszavak sem). A 'munka' összefoglaló fogalmára a cigány nyelv az óind VfUi 'tevékenység, életmód' szóból származó buti szót használja, és a buti kerel 'dolgozik' szókapcsolat is sok cigány nyelvjárásban megtalálható. IV. A társadalmi szervezettség területére tartozó szókincs bizonysága szerint a nagycsalád volt a cigányok elődeinek legmagasabb szervezeti formája. Indiai eredetű szavak szolgálnak a cigány nyelvben az 'apa' (dad < *dádda,T 6221), 'anya' (daj), 'fivér' (phral < bhrätar,T 9661), 'nővér' (phen < bhaginî, T 9349), 'vő' (dzamutro < jämäira-ka, T 5198), 'meny' (bori < vadhûtï, T 11250), 'após' (sastro < svasura, T 12767) és 'anyós' (sasuj < évaérü, T 12759) kifejezésére. Indiai eredetű szó jelöli a házasságkötést: bijav 'lakodalom' < viväha 'házasság' (T 11920). Bizonytalan a mami 'nagyanya' szó eredete; lehetséges, hogy feltételezett óind *mämikä 'anyóka' ( ?) szóra megy vissza (T 10058). Görögből vette át valamennyi cigány nyelvjárás a papu 'nagyapa' szót (< nannovç). Egyéb rokonsági fogalmak (sógor, unoka, rokon stb.) sem a cigány nyelv régebbi szókincsében nincsenek, sem a későbbiek során nem kerültek jövevényszavakként a nyelvbe. Megjegyzendő, hogy noha a család (bizonyára monogám család), mint társadalmi szervezeti forma létezett, 'család' jelentésű elvont főnevet nem ismer a cigány nyelv.6 A nagycsaládnál összetettebb társadalmi egység (nemzetség, törzs, csapat, sereg stb.) fogalomkörébe tartozó indiai eredetű szavakat nem ismer a cigány nyelv, sőt a különböző nyelvjárásokban egységesen használt kölcsönszavak sem kerültek a nyelvbe.7 Családnál nagyobb társadalmi egység jelölésére csak a nemcigány külvilág fogalmainak kifejezésére vannak cigány szavak. Indiai eredetű a gav 6 Az egyes nyelvjárásokban idegen szó gyanánt sem mindig használatos 'család' jelentésű főnév. A magyarból idegen szó gyanánt átvett őalödo szó a magyar népnyelvi 'gyermekek' értelemben használatos. 7 Csak oláh cigányban (azon belül is csak egyes nyelvjárási alcsoportokban) használatos a 'nemzetség' fogalmának megfelelő faló ( < román fel 'féle') ül. fajo ( < magyar faj) kölcsönszó. Csak a öe faló san? őe fajosho san? 'melyik nemzetségbe tartozol?' (tkp. 'milyen fajta vagy?') kifejezésben használják, s nem használható pl. 'dudumestyi nemzetség' értelmű jelzős főnévi szókapcsolat. (Az üstfoltozó oláh cigány nyelvjárásban csak 'fajta, féle' értelemben használatos a fealo szó, fenti használata nem ismeretes.) A magyarországi oláh cigány nyelvjárásokban viszont a többi oláh cigány nyelvjárásban meglévő njamo 'rokonság' román kölcsönszó ( < neam) van kiveszőben, helyére került a magyar nïpo ( < nép) kölcsönszó 'rokonság' értelemben ('nép' jelentésű szó egyetlen cigány nyelvben sincs). A magyar cigány nyelvjárás viszont az örmény eredetű endänja szót használja 'rokonság' értelemben ( < entanik), amely egyebütt ritka.