Nyelvtudományi Közlemények 83. kötet (1981)

Tanulmányok - Serebennikov, B. A.: Mit jelent a nosztratikus hipotézis a finn nyelv történetében? (cirill) 19

A NOSZTRATIKUS HIPOTÉZIS 25 amelyek Uliö Svityö szótárában szerepelnek. Ebből a szótárból hetvenhárom olyan etimológiát vizsgáltunk meg, amelyben a szerző finn szavakat vet össze indoeurópai, uráli, mongol, török, sémi-hámi, dravida és kartvél szavakkal. Ezeket az etimológiákat három csoportba lehet osztani: 1. hibás etimológiák, 2. túl hipotetikus etimológiák, 3. rejtélyes etimológiák. A hibásak közé tartoznak azok az etimológiák, amelyeknek alapjául hangutánzó—hangulatfestő szavak szolgáltak. A nosztratikus nyelvek szótára számos ilyen etimológiát tartalmaz. Néhány példa: finn pora 'Bohrer', lat. forare 'bohren', ónémet boron, nosztr. bura- 'bohren'; finn sorottaa 'tröpfeln', tamil cor- ua., mongol nyelvjárási cur 'fließen, strömen', magyar csorog 'fließen', nosztr. cur- 'tröpfeln'; finn kurke-, kurki 'Kranich', arab kurkij ua. ófelnémet Kranuh ua., malajalam kurijan ua., nosztr. karjkur ua.; finn inze'saugen', ótörök -am- ua., mongol irodalmi em-kü- ua., nosztr. Hemi- 'saugen, schlucken'. Mint tudjuk, a hangutánzó szavakkal nem lehet a nyelvek genetikus rokonságát bebizonyítani, ugyanis ezen szavak egybeesése nem rokon nyelvekben is megtörténhet, vö. finn sopottaa, orosz Septat'fiiistem', román sopti- ; ógörög ßaxQa%oc 'Frosch', erzä-mordvin vatrakë; ógörög xogaÇ 'Rabe', cseremisz korák 'Krähe', csuvas ëor- 'rieseln', zűrjén ëor 'Bach'; finn puuskua 'blasen', ógörög (pvóáco, svéd blaska 'plätschern', orosz pleskatsja. Van néhány olyan eset, amelyben a szavak hibásan lettek összehasonlítva, vö. a finn toka 'hinter' (összetételekben), takana 'hinter' a török jaq'sich nähern' igével van egybevetve, a finn túli 'Feuer' szót a török jyly és a mongol dulan 'warm' szóval veszi azonosnak a szótár. Ennek alapján következtették ki a dűli nosztratikus alapalakot. A nosztratikus d-nek j-vé alakulása a török nyelvekben azonban kevéssé valószínű. A finn herää- 'sich erwecken' igét a török sez- 'fühlen', lat. servare 'retten', mongol sere- 'zweifeln' és sémi-hámi shr- 'wachen' igékkel rokonítják. A finn herä- egybevetése a török sez-zelRamstedtnekazon a hipotézisén alapul, amely szerint az altáji ősnyelvben létezett egy palatális f, ami a török nyelvekben z lett. Az f megléte az ősaltajiban azonban nagyon kétséges. A veláris magánhangzós szavakban a palatális f nem szerepelhetett. Ennek alapján a török qyz 'Mädchen' nem származhatott a qyi szóból. A finn teke- 'machen' szót Illiö-Svityö az indoeurópai dhe- 'legen' igével veti egybe. Ezeket a nosztratikus da^A- alapalakra vezeti vissza. A finn vuo 'Strom' azonban nem felel meg a nosztratikus ősnyelv laryngális ? hangjának. A finn vuo 'Strom' a szótár szerint az északi vogul au, az osztják o%, oy és a tunguz (ü)a 'Welle' sorába tartozik. Ezeknek Huwa a kikövetkeztetett nosztratikus alapalakja. Ez azonban rosszul van rekonstruálva, mert az osztják 06 'Strom' a y-nak ebben a szóban való meglétét mutatja. Túl hipotetikus etimológiák is találhatók az Illic-Svityc által javasoltak között. Ilyen pl. ógörög <pvœ 'wachsen' <^> óind bhü 'sein' ->> litván buti 'sein' ~ finn puu 'Baum'. Az uráli nyelvekből azonban hiányoznak olyan utalások, amelyek szerint a puu hangsornak 'wachsen' jelentése is lenne. A finn elä'leben' szót Illic-Svityc a tamil il 'Haus' és ótörök al 'Volk' szóval rokonítja, ez azonban nagyon kétséges. A finn kylmä 'kalt' összefüggése a gót kalds 'kait' és tamil kulir 'Kälte' szavakkal is kétségbe vonható. A finn käsi (a tő: käte-) az ógörög %eío 'Hand' (< ghes-r) párjaként szerepel. A í-nek i előtti s-szé válása azonban tipikusan balti-finn jelenség, amelynek összekapcsolása az indoeurópai nyelvekben mutatkozó heteroklitikus ragozással aligha lehetséges.