Nyelvtudományi Közlemények 83. kötet (1981)

Tanulmányok - Serebennikov, B. A.: Mit jelent a nosztratikus hipotézis a finn nyelv történetében? (cirill) 19

26 SEREBRENNIKOV, B. A. A finn kara 'Spindel egybevetése a burját gar- 'ausgehen' igével szintén kétséges. Rejtélyes etimológiák. Van egy egész sor olyan szó, amely a finnben és a többi nosztratikus nyelvben valóban azonosan hangzik. I yenek pl. finn nimi 'Name' óind nama, lat. nomen, ógörög Ővojua, német Name; finn kylä 'Dorf, csuvas kii 'Haus', tamil kuli 'Familie'; finn koj 'Motte', hegyi altáji kuja 'Motte'; finn kyty 'Schwager' ótörök küdägü 'Schwiegersohn'; finn kuori 'Rinde', latin corium 'Leder', orosz kora 'Rinde'; finn murtaa' brechen', óind mardati 'zerreibt', tamil muri 'Bruchstück' stb. Nehéz eldönteni, hogy ezek a hasonló hangzású szavak valóban a nosztratikus nyelvek rokonságát bizonyítják-e vagy csak véletlen egybeesések. Ezenkívül is akad néhány gyenge pont a nosztratikus hipotézisben. Először is nagyon kétséges a sémi nyelveknek a nosztratikus nyelvcsaládba való tartozása. Teljesen fölfoghatatlan az, hogy miként lesz a nosztratikus ősnyelv magánhangzóból és mássalhangzóból álló szógyöke a sémiben két-három mássalhangzós gyökké; vö. nosztr. bura 'sieden', finn porise-, porista 'brodein', sémi-hámi br ; nosztr. daka 'nahe', finn. taka 'hinter', kusita dk 'nahe'. Hasonló változásokra nincs példa a nyelvtörténetben. A finn szavak összehasonlítása a sémi nyelvek szavaival nem ad semmi hasznosíthatót a finn nyelv történetéhez; vö. finn taka 'hinter', sémi-hámi dk 'nahe', finn kivi 'Stein', a csádi nyelvben kw, finn lipa 'schlüpfrig', sémi-hámi Ip stb. A sémi szógyök hangállománya nagyon korlátozott. Egy és ugyanazon mássalhangzó-kapcsolat több jelentéssel rendelkezhet, vö. Qr 'rufen' és 'Eis', mn 'denken' és 'Mensch'. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a finn nyelv történetének szempontjából a finn szavak összevetése a sémiekkel semmi haszonnal sem jár. A finn nyelvnek a kartvéli nyelvekkel, különösen a grúzzal való genetikus rokonsága is fölöttébb kétséges, v^>. finn teke- 'machen', grúz d(w) finn elä- leben', ógrúz er 'Volk'; finn kyty 'Schwager', grúz kwisal; finn sorottaa 'tröpfeln', ógrúz cwar-; finn kivi 'Stein', grúz kwa. Azokban a hasonló hangzású szógyökökben, amelyek a különböző nosztratikus nyelveket egymással összekötik, gyakran előfordulnak olyan hangkapcsolatok, amelyeknek szerkezete a következő: G -f- V + egy hang az m, n, r, l mássalhangzók közül. Ilyen hangkapcsolat azonban a világ sok nyelvének szavaiban előfordul. így nagyon könnyen előfordulhatnak véletlen hangsorbeli egybeesések is. A nosztratikus ősnyelv magánhangzó-rendszerének rekonstruálásában Illic-Svityö az uráli nyelvekhez igazodik, a mássalhangzó-rendszerében viszont a sémi-hámi és a kartvél nyelveket tartja szem előtt. Ennek során azonban még mindig számos tisztázatlan pont marad az indoeurópai vokalizmusban és konszonantizmusban. A nosztratikus nyelvek szótára sok megoldatlan problémát tartalmaz. Ilyen például az, hogy miért felel meg a török nyelvek veláris q-]& szabályosan a sémi veláris #-nak, amikor a török nyelvekben a veláris q meglétét a magánhangzóharmónia határozza meg. Miért hiányzott eredetileg a magánhangzóharmónia a török és uráli nyelvekből? Az is tisztázatlan, hogy melyik nyelvtípushoz tartozott a nosztratikus ősnyelv. Es még számos további kérdés marad homályban.