Nyelvtudományi Közlemények 82. kötet (1980)

Tanulmányok - Radics Katalin: Tipológia és nyelvtörténet [Language History and Typology] 3

18 ÄADIOS KATALIN A félreértelmezést kiküszöbölő „alkalmi" személy-jelölő, a -kwa (-gioa) morféma eredete említésre méltó: ez a szuffixum a nyelvben egyébként olyan esetben járul tranzitív igékhez, ha a tranzitív ige tárgya azonos a mondat alanyával (vagyis visszaható a szerkezet) vagy pedig ha a tárgy inkorporálódik az igébe és egyébként a mondat alanyának a birtoka (pl. testrésze). Megvilágításul megadok francia szerkezeteket is, amelyek sok vonásban hasonlítanak a más grammatikai megoldásokkal dolgozó takelmához: (SAPER 148) igaxaga'x-gwa-n je me gratte kareol-Refl-én 'megkarcolom magam' sin-it'gili''s-gwa-0 il s'est gratté le nez orr-megkarcol-Refl-ő 'megkarcolta az orrát' A takelmában tükörképszerűen találhatók ugyanazok a morfémák, mint francia szerkezetben: Ui^ s'^ est gratté . le nez Ezt a reflexív, tulajdonképpen tárggyal és birtokviszonnyá7 kapcsolatos morfémát, a -kwaf-gwa-t adaptálta az igei paradigma azokra az esetekre, amikor a többértelműséget ki kellett küszöbölni. A takelma nyelv példáján egy új paradigma-típus kialakulását illusztráltuk. A kiinduló állapot az assiniboine-hoz volt hasonló: zéró morfémát tartalmazott az alanyi és a tárgyi paradigma a harmadik személyben, a birtokos paradigmában viszont — ezúttal lexikális birtokos esetén is — testes morféma jelezte a harmadik személyt. Kialakulni látszik azonban egy olyan állapot, amikor a tranzitív igei paradigma zéró harmadik személye váltakozik egy nem-zéró harmadik személyű morfémával. Az újonnan keletkezett testes harmadik személyű morféma adaptálódás eredménye; az adaptálódást viszont a többértelműség kiküszöbölése indokolta. Ezt a személy-jelölési típust és kialakulásának körülményeit azért tartom jelentősnek, mert abban az esetben is elkerülhetőnek látszik általa a topikalizációs eredet föltevése, amikor testes morféma áll az egyik paradigma harmadik személyében. Fontos kiemelni hogy e típusban a harmadik személy testes morfémája adaptálódás útján később jelent meg a már előzőleg létező első és második személyű morfémákhoz képest. 5.2.2. A takelmához hasonló helyzetet találtam a penutia nagycsalád miwok ágához tartozó sierra miwok nyelvben. A nyelv különböző igeidőinek és módjainak személy-jelölő rendszere rendkívül bonyolult képet mutat. Az idők és módok jellegétől függően háromféle alanyi és tárgyi személy-jelölő paradigma-rendszer működik. Az első paradigma-rendszer különleges több-