Nyelvtudományi Közlemények 82. kötet (1980)

Tanulmányok - Radics Katalin: Tipológia és nyelvtörténet [Language History and Typology] 3

TIPOLÓGIA ÉS NYELVTÖÍtTÉNET 19 funkciós morfémákat tartalmaz az alany és tárgy személyének összes lehetséges kombinációja szerint. A többfunkciós személy-jelölők lehetó'vé teszik a személyek és mondattani funkciójuk megkülönböztetését. Az idők és módok egy másik sorozatában az alanyt birtokos személy-jelölő affixumok, a tárgyat pedig ezektől eltérő affixumok jelölik. Mivel a két affixum-sorozat különböző, ráadásul a nyelvben esetrendszer is van, nem jelent nehézséget az aktánsok mondattani funkciójának az azonosítása. A harmadik rendszerben azonban mind az alany, mind a tárgy személyét ugyanaz a paradigma jelöli — úgy, hogy a tranzitív igés mondatokban ennek a paradigmának egyszerre két tagja jelenik meg az igén. Itt már sokféle értelmezési probléma adódik, közülük egyről beszél csak a nyelvtan szerzője, ezért ezt ismertetem. Ha az alanyi és a tárgyi bővítmény nem jelenik meg lexikális főnévi csoport formájában a mondatban, valamint az egyik bővítmény harmadik személyű (személy-jelölő affixuma mind tárgy, mind alany esetében zéró), a másik viszont nem, akkor a kitett nem-zéró személy-jelölő affixumból nem derül ki, hogy az alanyt vagy a tárgyat jelöli-e. Az értelmezési problémát a nyelv különböző dialektusai különbözőképpen oldják meg. Egyesek fonológiai jellegű megkülönböztetéseket alkalmaznak, egy dialektus viszont úgy jár el, hogy ha harmadik személyű az alany, akkor az igén levő nem-zéró személyraghoz hozzáfűz egy harmadik személyű birtokos affixumot is. Itt is tehát egy értelmezési elv és egy sajátos funkciójú, adaptált affixum küszöböli ki a többértelműséget: ,,természetes" esetben az a mondatrész az alany, amelynek személye közelebb esik a beszélő személyéhez, ha pedig — erről az esetről szól csak a nyelvtan — a harmadik személyű bővítmény az alany, akkor az adaptált birtokos személy-jelölő jelzi a „természetestől" való eltérést. Pl. (FREELAND 55): Hvi ?i-0-t Hvi ?-te ?-s i eszik-azt-én eszik-engem-Px3Sg 'megeszem (azt)' 'ő megesz engem' ? ivi ? i-0-tokni Hvi ? -tokni ?-si eszik-azt-ti eszik-titeket-Px3Sg 'megeszitek (azt)' 'ő megesz benneteket' Hvi ?i-0-m Hvi H-me f-s i eszik-azt-mi eszik-minket-Px3Sg 'megesszük (azt)' 'ő megesz minket' A sierra miwok példa nemcsak azért érdekes, mert benne hasonló folyamat megy végbe, mint a takelmában, hanem azért is, mert az adaptálódott affixum éppen a birtokos személy-jelölő paradigma harmadik személyű alakja. Emlékezzünk vissza: a nyelvek személy-jelölő paradigmáinak összevetéséből olyan közei-univerzális empirikus megállapítás adódott a dolgozat elején, hogy a nyelvekben a birtokos paradigma hangalakja nagy valószínűséggel megegyezik vagy hasonlóságot mutat valamelyik igei paradigma hangalakjával. A tétel kifejtésére még később visszatérek, de most feltétlenül meg kell jegyezni: legalábbis a harmadik személyű morfé mák hangalaki megegyezését bizonyára elősegíthette, hogy a sierra miwokhoz hasonlóan a birtokos paradigma harmadik személyű alakját adaptálták a többértelműség feloldására az igei szerkezetekben.