Nyelvtudományi Közlemények 80. kötet (1978)
Tanulmányok - Szíj Enikő: cirill 416
416 SZEMLE - ISMERTETÉSEK északon Obdoria szomszédságában élnek, míg a 36. lapon levő adat szerint „die nördlichen Ostiakki haben Abgötter wie die Samojeden", tehát eszerint a szamojédokat is ide kell érteni. A kérdés eldöntésében, hogy melyik népre és melyik vidékre kell gondolnunk, a nyelvi és földrajzi adatok mellett még az is segíthet, ha a beszámoló szerző jót azonosítani tudjuk. A második kiadásba „egy szavahihető utazó" újonnan fölvett beszámolója, mely a jelen kiadás 41 — 47. lapján található és többek között a kínai dohány (schar) élvezetéről szól (ez utóbbinak az osztjákok körében való meglétéről egyébként az első kiadás csak nagyon keveset közöl) szintén Yssbrant Idestől származik (vö. beszámolóját : 40. kk.). Witsen megjegyzése szerint (47. 1.) ez a beszámoló szóban történt, mégis igen erős az Yssbrant Ides írásos följegyzéseire való támaszkodás. Néhány megjegyzés A. Brand tói származhat, legalábbis a legtalálóbb adatok megvannak az ő közlésében. Brand később kivonatosan szerepel az 50 — 53. lapon (vö. Brand, i. h. 80 kk.). Yssbrant Ides és kísérete az osztjákok földjén átvezető visszautat az Irtis—Ob—Ket vonalon hajón tette meg, tehát valamennyi megfigyelésüket ezen az úton tették.6 Mikola ritka és igen értékes forrásművet tett hozzáférhetővé, melynek egy világnyelvre való lefordítása már régóta esedékes volt, hiszen Mikola olyan nyelvből ültette át a művet, melyet a legtöbb finnugrista egyáltalán nem vagy csak kevésbé ért. A holland és a német nyelv hangzásbeli hasonlósága azonban a fordítást csak ritkán könnyítette meg. A 18. lapon a mordvin szójegyzékben találjuk a kaczama = holland rookachtig szót. Ez utóbbit „német etimológiai" megfelelőjével 'rauchartig'-nak fordította Mikola, holott 'räucherig, rauchig' a helyes forma (vö. Mordwinische Chrestomathie M katéam 'Rauch'. A 19. lapon álló mordvin lichtibepré = holland Fontein a német 'Fontäne' szóval van értelmezve, jobb lett volna azonban a 'Brunnen (Quelle)' szót használni, hiszen a régi nyelvben ilyen jelentés is volt a Fonteinnek. A zenuw, melynek ma 'Nerv' a jelentése és így szerepel a 31. és 41. lapon is, régen 'Sehne' jelentése is volt, ez utóbbi ebben az esetben jobban illett volna ide.6 Az ismertetett mű hozzáférhetővé tétele Mikola Tibor nagyrabecsült vállalkozása, amely közli a finnugristákkal azt, miként közvetítette hajdanán ismereteit Witsen kortársainak. Mikola ezzel egyben Witsen nyomdokaiba lépett. HANS-HERMANN BARTENS Bonpocu yaMypTCKOü /jHajieKTOJioniH CöopHHK CTaTeS H MaTepnajTOB. H>KeBCK 1977. 1501. 1977 őszén jelent meg az Udmurt Tudományos Kutatóintézet új kiadványa, a BonpoCbi y,HMypTCKOH AHaJieKTOJiorHH című, 150 oldalas kötet. A 9. ötéves tervidőszak (1971 —1975) udmurt nyelvészeti kutatásairól szóló áttekintés előtt 9 tanulmány, illetve cikk, valamint a cirill betűs udmurt átírási táblázat kapott benne helyet. Az olvasó még a rövidítések jegyzékét is haszonnal tanulmányozhatja. A 9 cikkből 2 nyelvjárási szavak etimológiáival, 2 nyelvjárási hangtani jelenségekkel, 2 névtannal, 1 — 1 pedig a -6a képzővel, egy udmurt nyelvjárás leírásával, illetve az udmurt —orosz, orosz — udmurt szótár rokonságnév-szócikkeivel foglalkozik. A kötet tartalmát az alábbiakban a cikkek sorrendjében ismertetjük. V. I. AiiATiRJEV 13 olyan szó etimológiáját tárgyalja a cikkében (STHMOJiorHfl HeKOTopbix AHaJieKTHbix CJIOB. 3 — 8), amelyek közül több az eddig megjelent kétnyelvű udmurt szótárakból hiányzik, és csak a peremnyelvjárásokban, nyelvjárásszigetekben használatos. Mind a 13 szó a Tatár ASzSzK-ban levő Ursigurt faluból való. A vizsgált szavak a következők : bakir helynév < tat. 'bronz' ; belgi ~ belgi 'célpont, céltábla' < köztörök (1. utalás a TESz. bélyeg címszavára) ; beltäk 'aki csuklig, dadog' < tat. ; 5 Ides minden útszakasz élményeit és megfigyeléseit minden esetben összefoglalta, ezáltal a pontos lokalizálás nehezebbé vált. Brand naplószerűbben számol be. Egyébként Yssbrant Idesnél (vö. i. h. 209 — 214) azt a szamojédokról szóló beszámolót is megtaláljuk (Witsennél 92 — 94. 1.), amely Witsen szerint Mangaseofból származik (Yssbrant Ides: Pustosersk). 6 Egyébként Witsen Yssbrant Ides beszámolójában a zenuw szót használja, míg magánál Y. I.-nél hertedarmen-ről (1704-es holland kiadás, 23. 1.) van szó, és ennek megfelelően a német fordításban is 'Hirschdärmen' szerepel, ezzel is példázva az egyes források között esetenként tapasztalható eltéréseket.
