Nyelvtudományi Közlemények 80. kötet (1978)

Tanulmányok - Erdődi József: Időszámítás a volgai és a permi népeknél, különös tekintettel a mari hó- és napnevekre [Zeitrechnung bei den wolgaischen und permischen Völkern unter Berücksichtigung der Namen der Tage und Monate im Tscheremissischen] 55

IDŐSZÁMÍTÁS A VOLGAI ÉS A PEBMI NÉPEKNÉL ... 65 majd 13, s csak újabban az orosz naptár megismerése szállította le a hónapok számát 12-re" (A csuvas ősvallás emlékei. Budapest, 1909. 61. 1.). A csuvas időszámítás hatásának tudható be, hogy valamikor tizenharmadik hónap is jelentkezett a marik hónapjai között. Valószínűnek látszik, bár ma már nem bizonyíthatjuk, hogy a mari hónevek-jelölte időszak nem fedte pontosan a keresztény időszámítás hónapneveinek a periodicitását. Erre utal — többek közt — G. RAMSTEDT azon megjegyzése, hogy a mari 'őszhónap' szeptember—október idején van (Bergtscheremissische Sprachstudien. 1902. 145b). C. A mari hónapnevek megnevezésének (nominációjának) az alapelvét nyomozva, néha időben és térben egymástól különböző neveket találunk. De java részük egyező. Ca. Idegen eredetűek. A klasszikus hónapnevek közül a népi használat nyomán feljegyzettek közt csak egy akadt: hegyi mari ianwar- ~iambarddlzd 'Januar' (G. RAMSTEDT: Bergtscheremissische Sprachstudien. 145b. s. v. te'lzd 'Mond, Monat'. A gyűjtés ideje 1898). Külön csoportot alkotnak az orosz ból jövő, vallásos tartalmú hónapnevek : pokro-tdUze (Paas.), B. pokro-tdldée (Beké), UoKpo-mUA3bí (MK), ÍIOKpomUA33 (MM) 'Október'. A hónap a ÍÍOKpoe ünneptől kapta nevét, nOKpo a védelmező Istenanyának a napja. Beké Ödön jegyezte fel a keleti mari spas-tdldze 'augusztus' hónapnevet. Cnatu alakban említi a MK. A Megváltó ünnepének a neve adta az augusztus hó egyik nevét (vö. CnacumeAb 'Megváltó'). A március rosto-tdlzd nevének a hangalakja a középső nyelv járásterületre utal. Megtalálható mind az MK-ban (pouirnu mÜA3U), mindVasziljev szótárában (potumo-mbiA3e). Az előtag végső forrása az orosz pOMcdecmeo 'karácsony' szó, véleményünk szerint azonban csuvas közvetítéssel került a mari hónapnevek sorába (1. 64.1.). Egy másik fontos csoportot alkotnak a csuvas nyelvből átvett hónapnevek (1. az V. mellékletet): A május neve aya-tdldze (Paas.), êoëdm-aya-tâlêze (Beké), 'eke-hó', ill. 'tavasz-eke-hó'. Ez utóbbi elnevezést Vasziljev áprilisra vonatkoztatja, és nála május az 'igaz-eke-hó' elnevezést is viseli. Májusban ünnepelték csuvas hatásra az aya-pajrem-et, az eke-ünnepet a tavaszi munkák kezdetével. Az ünnepséghez határjárás is kapcsolódott (PAASONEN: KSz. 2 : 198). A mari aya szó jelentése 'szántás', tehát ekkor akasztották be az ekét először a téli pihenő után a földbe. Hasonló hónapelnevezés az udmurtban is akad: turin póton tolez 'fű-kezdet-hó' (WIEDEMANN 536a), Kaz. geren póton tolez (MUNKÁCSI 365) 'szántani kezdet hónap'. Az udmurtban bizonyára tatár hatásra keletkezett az elnevezés. Vö. gere 'eke', gir-, ger- 'szántani', (MUNKÁCSI 243). A déli manysiban (tavdai nyj.) az április—május időszak neve sapànjamp, jelentése tkp. 'Pflug-Monat' (MUNKÁCSI KSZ 9 : 137). Az előtag tatár eredetű szó, vö. tatár saban 'eke, szántás'. A tavdai manysik annak idején a tatárok révén ismerkedtek meg a gabonatermelés, a kertgazdálkodás és az állattenyésztés némely, magasabbfokú elemével, miről jövevényszavak tanúskodnak. A június küsö-tdldze nevéről már szólottunk, ugyancsak beszéltünk a novembernek sös-t§l§ze, Cöc-mUA3e (MM) elnevezéséről (1. 63.1.). 5 Nyelvtudományi Közlemények 80/1-