Nyelvtudományi Közlemények 80. kötet (1978)

Tanulmányok - Erdődi József: Időszámítás a volgai és a permi népeknél, különös tekintettel a mari hó- és napnevekre [Zeitrechnung bei den wolgaischen und permischen Völkern unter Berücksichtigung der Namen der Tage und Monate im Tscheremissischen] 55

56 ERDÖDI JÓZSEF A mari napnevekben a keóe szó finnugor eredetű (vö. fi. kehä 'kör', mdE. ci, md.M. ëi < * këi 'nap'), de a 'Woche, hét' időegységet jelentő arna szó a csuvasból átvett (M. RÄSÄNEN, Die tschuwassischen Lehnwörter in der tscheremissischen Sprache. 244). Ugyanígy csuvas jövevény a ëumat 'szombat' szó. A mari napnevek sorában a régiek (2. 'születő nap', 3. '[lóra] szállás [nap]', 4. 'vérnap') keverednek a csuvas hatásra keletkezettekkel: 1. 'orosz ünnepnap', 5. 'kis ünnepnap', 6. 'nagy ünnepnap', 'éumat-n&p' ~ 'száraz = böjtös nap'. Csaknem azonos a helyzet a permi nyelvekben. Az udmurtban a régi hónapnevek mellé besorakoztak az oroszból származók, a századfordulón azonban a hónapnevek java része még a régiekből került. A komiban szintén változó és ellentmondásos a helyzet: F. J. Wiedemann 1880 táján már alig akadt egykori hónapnevekre; a napnevek is kettősségről, az orosz civilizáció hatásáról ós a régi valamelyes megmaradásáról árulkodnak (1. a II. és a III. mellékletet). A könnyebben való áttekintés kedvéért érdemes a hónap- és napnevek megmaradását, illetőleg elenyészését, e két művelődési-nyelvi jelenség arányát számszerűen ós időben megvilágítani. A táblázatban az első szám jelzi a megőrzött régi nevek számát, a második a feljegyzés vagy a közlés idejét: mari hónév 12/XIX. sz. 13/1901 12/1909 12/1916 napnév 7/1898 7/1901 7/1909 7/1956 moksamordvin hónév 0/1948 napnév 4/1926 4/1951 udmurt hónév 12/1888 napnév 7/1743 7/1880 7/1898 permják hónév 0/1896 komi hónév 1/1888 napnév 3/1880 csuvas hónév 12/1900 12/1906 11/1971 napnév 7/1900 7/1906 7/1971 Megjegyzés a permi hónapnevekhez: őspermi 12/1608 Ebből a statisztikai összeállításból kiviláglik, hogy a napnevek jobban megőrződtek, a hónapnevek viszont hamarébb avultak el. De a társadalmi ós a történeti helyzettől is függ az eltűnés sebessége és mértéke: az oroszoktól stratégiai meg kereskedelmi okokból korábban elfoglalt területeken, ott, ahol az őslakosság erőteljesebben keveredett az orosz parasztsággal és előbb felvette a keresztény hitet, rövidesen helyet kaptak az orosz eredetű időjelölések: a mordvin és a komi nyelvekben. Ezen felül azt is vegyük észbe, hogy a komiknak az oroszokkal folytatott kereskedelmi kapcsolata, a prémkereskedelem igen régi, ugyancsak régi az orosz katonasággal való együttműködésük Északnyugat-Szibéria meghódításában. A mordvin területeken pedig oroszok vegyest laktak mordvinokkal, az utóbbiak műveltségét és ennek megfelelően a nyelvét is hamar áthatották az oroszból vett elemek. Másutt pedig a török művelődési hatás volt mély és hosszantartó (udmurtok, marik).