Nyelvtudományi Közlemények 80. kötet (1978)

Tanulmányok - Erdődi József: Időszámítás a volgai és a permi népeknél, különös tekintettel a mari hó- és napnevekre [Zeitrechnung bei den wolgaischen und permischen Völkern unter Berücksichtigung der Namen der Tage und Monate im Tscheremissischen] 55

IDŐSZÁMÍTÁS A VOLGAI ÉS A PERMI NÉPEKNÉL ... 57 A csuvas hónap- és napnevek megmaradását illusztrálja a VI. melléklet, amely egyúttal a nevek értelmezését is közű. A felsorolás bizonyítja, hogy a csuvasban nagy a művelődési rezisztencia. Ne tévesszen meg bennünket az a tény, hogy az 1971-ben nyomtatott orosz—csuvas szótár első helyen közli — mintegy ajánlólag — a klasszikus hónapneveket, és csak másodikon a török elnevezéseket, a csuvasok-lakta területen és a sajtóban, a gyakorlati használatban a csuvas nevek őrződtek meg. B. Ezek után megkíséreljük a régi mari hónapnevek magyarázatát (vö. a IV. a. és b. mellékletet; a táblázatokban mellőzzük a mai — latinos — elnevezéseket, hiszen már utaltunk rájuk a bevezető sorokban). B.l. A mari karlas M. RÄSÄNEN megállapítása szerint tatár eredetű szó (Die tatarischen Lehnwörter im Tscheremissischen. SUST. 50. Helsinki 1923. 38. 1.). Véleményünk szerint a csuvasból is származhatik, vö. csuvas karlqóza 'der erste Monat des Jahres', kazan kêrlqêza 'der zweite Monat', tkp. 'kis hideghó'; kumd. kicig kyrlas 'október', uli kyrlaJ 'november', tkp. 'kicsi k.\ illetőleg 'nagy k.'. Akót hónap hidegségfokának a megkülönböztetése a 'kicsi' +• 'nagy' jelzők révén történik, erre már idéztünk más finnugor meg török nyelvekből vett példákat (ALH 24: 125). A mari nyelvben azonban a nyári hónapokra vonatkozik ez a megkülönböztetés, ami azáltal lehetséges, hogy a török szó eredetileg semleges jelentéstartalmú volt, csupán időszakot, értsd, hónapot jelentett. A csuvasban ma is ilyen a szemantikája (vö. MüH KapAcm 'flHBapb', KëçëH KüpAüH '(})eBpajib\ PyccKo-qyBamcKHH cjioBapb. MocKBa 1971. 893a, 833a). A manysi nyelv tavdai nyelvjárásában ugyancsak tatár hatásra bukkan fel ez a hónapnév: karlas-famp 'Wintermonat im Dezember—Januar', mis karlaéjamp 'kleiner Wintermonat'; ms. k"arlas<^ tat. k'erlac (1. MUNKÁCSI: KSZ 9: 137). Megjegyzendő, hogy ezen tatár hónapnevek mainapság is használatosak: KUpAüH 'caMaH xojioAHafl nopa 3HMH': OAU KbipAcm 'őojibiuoii kJ, cooTBeTCTByeT HHBapio Mecfluy, nem KbipAcm. 'MajieHbKHÍí K., cooTBeTCTByeT ^eBpanio Mecnuy (TaTapqa-pycjia cy3JieK. MocKBa 1966. 311b). A január hó másik mari neve: B. ü-i-tdleze 'új-év-hó' (Beké) újítás: a keresztény időszámításhoz alkalmazkodik. Csak a 18. sz.-ban vagy később keletkezhetett, mivel régebben Oroszországban az új esztendő március 1-én kezdődött. Nagy Péter ,,európaisította" ebből a szempontból az időszámítást, az év kezdetét január l-re helyezve (1790-ben). B.2. Február a hóviharok szaka, ezért jelenik meg a hónap nevében a puryêz szó, jelentése „Schneegestöber (wenn der Wind den Schnee den Erdboden entlang treibt)" (PAASONEN—SIKO 99b). B.3. Március nevében a kdlme 'megfagyott, hideg' jelző található. Jelentése tehát 'hideg hó, fagyhó'. Paasonen J. jelzéssel utal még a rosto tdlze 'jwapT' hónapnévre. A szótár előszava szerint nem sikerült kideríteni, milyen nyomtatott forrás, melyik nyelvjárás-terület búvik meg a J. jelzés mögött. A hangalak azonban a középső (mezei) területre utal, a joskar-olaira; régi nevén carevo-koksajszki. Vasziljev is közli (94b). A rosto szó jelentése 'karácsony', valamikor tehát a december hó neve lehetett a rosto tdlze, és csak a Nagy Péter-elrendelte naptárreform után változott a jelentése márciussá. B.4. Április a tavaszi vízár ideje, erre utal a éoz 'áradás' jelző. — V. M. VASZILJEV meg is magyarázza: Mecflu; nojmoBOAbH (265b), azaz árvíz hava.