Nyelvtudományi Közlemények 79. kötet (1977)

A IV. Nemzetközi Finnugor Kongresszus alkalmából megjelent kiadványokról - Mártonfi Ferenc: Fonológia és nyelvszövetségek, avagy a korszerű nyelvészetről 403

408 A FINNUGOR KONGRESSZUSI KIADVÁNYOKRÓL A következő finnugor eseményt hozza fel a szerző ennek illusztrálására: „(2) bedeutet im Rahmen unserer Fragestellung etwa, daß das Ostj. am Nadym oder das am Vasjugan, die vom übrigen Ostjakischen durch das Jurakische bzw. Selkupische abgeschnitten sind, durchaus an einem Sprachbund des Nordostj. und Jurakischen bzw. Ostostj. und Selkupischen teilhaben können" (13). A következő eseteket ki kell zárni, ,,um eine scharfe Trennung von Typologie und Sprachgeographie zu gewährleisten" (13): (3) Egyáltalán nem meggyőző — különösképpen mert a szerző adós marad az érveléssel —, hogy élesen meg kell különböztetni tipológiát és nyelvszövetségkutatást. Az ellenkezője sokkal plauzibilisebb, hiszen a nyelvföldrajzban is, legalábbis ha azt a nyelvszövetséggel rokon vagy azonos stúdiumnak tartjuk — mint a szerző is teszi —, azaz ha az elemzéskor eltekintünk a nyelvek rokonságától — ahogyan ezt joggal teszi a szerző is. Ezzel szemben strukturális egyezések és különbözőségek alapján állapítunk meg csoportokat. A tipológia és nyelvszövetség nem diszjunkt viszonyban vannak egymással, hanem a nyelvszövetség a tipológiai rokonság speciális esete: a tipológiailag hasonló(vá vált) nyelveket egymással földrajzilag összefüggő, érintkező területeken beszélik. Az már további, minőségileg más kérdés, hogy a tipológiai egyezés oka lehet a szomszédos környezet. A strukturális leírás és összevetés független a földrajzi területtől általában; speciális esetben a tipológiailag hasonló nyelvek területileg érintkeznek. Mielőtt szétválasztanánk a két jelenséget, előtte a sokkal előbbre valóbb egyezések kapnak megfogalmazást és hangsúlyt. Ez, úgy vélem, Katz számára is világos könyve egészéből kitűnő szemlélete alapján. Azért jön azonban zavarba, mert — ha jól sejtem — a tipológiai kutatást számára megelőzi a nyelvszövetségkutatás, mint (szubjektíve) elsődleges célkitűzés. Hogy tipológia és nyelvszövetség természetes sorrendjét (tipológia, majd nyelvszövetség) valamilyen oknál fogva gondolataiban megfordítja, a könyv szerkezete is tükrözi: az általános bevezetés első fejezete szól a nyelvszövetségről, majd a második (többek közt) a tipológiáról. Egyáltalán, a tipológiai kérdések sokkal szerényebb teret kapnak ebben az általános bevezetőben, mint a nyelvszövetségiek, jóllehet az előbbiek általában sokkal bonyolultabbaknak tűnnek alapvetéseikben. A tipológiától a nyelvszövetséghez kis addícióval könnyen eljuthatunk. A szerző zavara — amit így maga idézett elő — a következőképpen tűnik ki a továbbiakban: a (3) eset speciális esetét képező (4) és (5) konstelláció már kell, hogy érdekelje: ,,(3) soll in dieser Arbeit keine Rolle spielen, wohl aber die ganz ähnlich gelagerten (4) und (6)" (13). A (4) eset: ahol A': vagy A nyelvjárása, vagy azonos A-val. Illusztrációja: ,,(4) impliziert etwa, daß OstjVj an einem Sprachbund, den OstjV und SelkupTas hinsichtlich irgendeines Merkmals bilden, nicht teilhat, auch wenn es, was meist der Fall ist, dieses Merkmal kennt" (13). Az (5) eset: ahol A': A nyelvjárása.