Nyelvtudományi Közlemények 79. kötet (1977)

Tanulmányok - Kemény Gábor: Nyelvtani és képi determináció a teljes metaforában [Détermination grammaticale et imagée dans la métaphore complete] 177

196 KEMÉNY GÁBOR A formai típusok az egyes regényekben meglehetősen egységesen oszlanak el: a BŰ.-t leszámítva valamennyi feldolgozott műben ugyanazt a gyakorisági rangsort kapjuk: 1. alany — állítmányi; 2. birtokos jelzős; 3. értelmezős; 4. összetett szó. Ez a sorrend tehát állandó; ám ezen belül a képtípusok közti különbség mértéke eléggé ingadozik. Ha megnézzük, mekkora az eltérés az első három „helyezett" között, ezt látjuk: VP.: 11 - 4; N.: 13 -34; AD.: 4—10; VB.: 4 — 14. Amiből kitűnik, hogy a képfajták megoszlása az AD.ban a legegyenletesebb (kicsik a különbségek, az előfordulások száma sorrend ben: 36 — 32 — 22), és az N.-ben a legpolarizáltabb (nagyok a különbségek, az előfordulások száma sorrendben: 79 — 66 — 32). Érdekes, hogy míg a VP.-ben az 1. és a 2. helyezett között levő eltérés nagyobb, mint a 2. és a 3. közötti, addig a másik három regényben az 1. helyért folyó küzdelem a szorosabb: a predikatív szerkezetű metaforák itt jóval kisebb különbséggel utasítják maguk mögé a birtokos jelzőseket, mint ez utóbbiak az értelmezőieket. A BÚ. nemcsak a teljes metaforák kis száma, hanem ezeknek típusonkénti megoszlása miatt is elkülönül a többitől. Itt ugyanis teljesen a feje tetejére áll a másik négy regényben tapasztalható sorrend: az alany — állítmányiakat nemcsak a birtokos jelzősek előzik meg, hanem az értelmezőiek, sőt még az összetett szósak (!) is. Tehát az abszolút első helyezett itt az utolsó helyre kerül. Űgy látszik, ezen a képfajtán mérhető le a legjobban az öregedő Krúdy elfordulása a képekben tobzódó, metaforikus-áttételes stílustól: a VB.-ben (1921-ben) még 52 predikatív teljes metaforát használt, a BŰ.-ban (1929-ben) már beérte 3 (azaz: három) ilyen képpel. 3. Az öt szöveg statisztikai felmérése alapján az alábbi táblázatban foglalhatjuk össze a nyelvtani és a képi determináció viszonyát a teljes metafora normálformájában, ül. ennek tipikus eseteiben: A teljes metafora nyelvtani A nyelvtani és képi det. iránya Összesen szerkezete megegyezik ellentétes Összesen birtokos jelzős értelmezői alany—állítmányi összetett szó 57 44 19 173 50 153 18 173 107 197 37 összesen 120 394 514 A táblázatból kiderül, hogy a kétféle determináció iránya több mint háromszor gyakrabban ellentétes, mint azonos: a teljes metaforáknak majdnem 80 %-ában a grammatikai és a szemantikai struktúrák szószerkezeti síkon ellenpontozzák egymást. Ez az arány annak tudható be, hogy a két legfontosabb, legsűrűbben előforduló képtípusban, az alany — állítmányi és a birtokos jelzős változatban a nyelvtani és a képi determináció rendszerint ellentétes. Pontosabban: a birtokos jelzőseknél kivétel nélkül mindig, a predikatív szerkezetűeknél pedig kb. 75 %-ban az. Az értelmezőiekben az arány nagyjából 1:1, bár valamivel többször az értelmező a metafora. Az összetételeknél csaknem azonos számban jelentkezik a metaforikus elő- és utótagú típus.