Nyelvtudományi Közlemények 78. kötet (1976)
Tanulmányok - Voigt Vilmos: Fonetika és fonológia egy folklór műfajban [Phonetics and Phonology in Folklore] 491
Fonetika és fonológia egy folklór műfajban 1. Noha első tekintetre nyilvánvaló, mi is lehet a különbség az inkább leíró jellegű fonetika és a nomotetikus fonológia között, bármilyen tüzetesebb tudománytörténeti áttekintés igazolhatja, hogy a két (?) tudomány elhatárolása és értelmezése korántsem egyszerű, vitathatatlan. Mint ismeretes, a magyar nyelvtudományba a fonológia fogalmát ós főbb gondolatait LAZI-czros GYULA vezette be1 , mindazáltal az ő nézetei is változtak, és az is feltűnő, hogy a fonetika ós fonológia területének pontos elhatárolását írásaiban nem találjuk meg. Fonetikájának újra kiadója, FÓNAGY IVÁN azt hangoztatja,2 hogy LAZICZITJS felfogása közvetítő és közbülső jellegű: a fonológia magyar előharcosa nem osztotta mesterei elfogultságát, akik a fonetikát a természettudományok közé sorolva kirekesztették a nyelvtudományból. Ha nem is találunk olyan definíciót, amelyben Laziczius megmondaná, véleménye szerint mi a különbség fonetika és fonológia között, azt egyértelműen megállapítja, hogy mindkét tudomány nyelvtudomány, sőt mindkettő a nyelvi jelenségek csoportjaival, típusaival, törvényszerűségeivel foglalkozik.3 Egészen a legutóbbi évekig a magyar nyelvtudományban egy ehhez képest is közvetítőbb jellegű megoldás terjedt el, amely szerint afonetika a hangok alaki tulajdonságaival, a fonológia viszont a hangok funkciójával foglalkozik.4 Különösen az utóbbival kapcsolatban hangsúlyozták a jelentésmegkülönböztetés (vagyis közvetve a jelentés) szerepét. Itt azonban egy általánosabb probléma húzódik meg, és amíg ezt nem oldják meg, addig a fonetika és fonológia megkülönböztetése is csak ideiglenes, alkalmi megoldásokkal történhet. 2. Abból a felismerésből kell kiindulnunk, hogy a nyelvi hangok rendszert alkotnak. Ez vitathatatlan tény, kérdés viszont az, hogy e rendszert egyfokúnak, vagy többfokúnak nevezhetjük-e? Ha a jelentés fogalmát kissé kitágítva általában reprezentáci óról beszélünk, a következő összefüggéseket különböztethetjük meg: absztrakt reprezentáció (szavak, morfológiai egységek, mondatok hangképe) konkrét reprezentáció (az előbbi fiziológiai vagy kommunikációs változatai: pl. raccsolás, gyermeknyelv, hangosanbeszélő) 1Lásd: LAZICZIUS GYULA, Bevezetés a fonológiába. Bp. 1932. — LAZICZIUS GYULA, Fonetika. Bp. 1944. 2 In: LAZICZIUS GYULA, Fonetika. Bp. 1963. 199 — 200. 3 Például: LAZICZIUS 1932, 3 — 4. és 1963, 5—6. 4 Például: BÁRCZI GÉZA, Fonetika. (2. kiadás) Bp. 1957. 3.
