Nyelvtudományi Közlemények 78. kötet (1976)

Tanulmányok - Szabolcsi Miklós: Megjegyzések egy magyar stílusjelenséghez [Quelques remarques sur un phénomenes stylistique hongrois] 441

MEGJEGYZÉSEK EGY MAGYAR STÍLTTSJELENSÉGHEZ 447 4.7.3. 3. típus: 4.7.3.1. — mondta fitymálva — — gonoszkodott — 4.7.4. 4. típus: 4.7.4.1. — mondta (2 ízben) 4.7.4.3. (a beszéd minőségét, erősségét jelölők:) — kiáltotta. — visította (2 ízben) — esett ki az ajkai közül. 4.1 A A. (a beszédet kísérő pszichikai jelenségeket, szándékokat, indulatot jelölők:) — sajnálkozott. — kötekedett. — fenyegetett. — biztatta. — szégyenkezett. — mindig illetékesnek érezte magát. 4.1.4.5. (a beszédet kísérő fizikai cselekedetet jelölők:) — kacagott. (3 ízben) 4.7.4.6. (a beszéd minősítése:) — gonoszkodott. — előzékenykedett. 5. A fenti példák alapján néhány általánosítást tehetünk: 5.1 Az egyenes idézetet jelző szintagma a magyar irodalmi nyelvben az írott szövegben konvencionált módon és helyen fordul elő: (ld. fent. 3.) A 2. típussal kapcsolatban észrevehető, hogy az idézetet megszakítva gondolatjelek között álló idézetjelölő rendszerint olyan módon illeszkedik, hogy egyúttal az idézett szöveg gondolatváltását, vagy hangváltozását is jelezze. A három fajta elhelyezés között lényeges értelmi funkció diferenciálódás nem fedezhető fel. Mindhárom esetben természetesen hosszabb mondatok is lehetségesek, amelyeknek csak egyik része utal a beszédre. 5.2 Szinkron metszetben az idézetet bevezető, vagy követő jelzések nagy többségben igék, néha módhatározókónt használt melléknevek, határozói igenevek. Az idézetet jelző igék, ül. szerkezetek jelentéstanilag a következő csoportokba oszthatók: a) egynemű beszédjelölők, {mondja, mondta, szólt) b) az idézett beszéd funkcióját jelölők (kérdezte, felelt, válaszolt, — faggatta, magyarázta) c) a beszéd erősségét, fajtáját jelölők (kiáltott, sivított) d) a beszédet kísérő, vagy követő pszichikai folyamatot jelölők (haragudott, meghökkent, bizalmaskodott) e) a beszédet kísérő, vagy követő fizikai cselekvést jelölők (pillantott fel, ugrott fel) f) e

gyób típusok, általában már a beszéd következményét vagy értékelését, értelmezését jelölők (gonoszkodott) g) idézet jelző formában más folyamatot jelölők (—gondolkodott—) Szemantikailag: az idézet jelölők rendkívül szóles skálán helyezkedhetnek el — a forma teherbírása igen nagy. A beszédet jelző egyszerű — mondtá-től a legváltozatosabb fizikai cselekvés, vagy pszichikai jelenség jelzéséig terjed az