Nyelvtudományi Közlemények 77. kötet (1975)
Tanulmányok - Köszöntő 3
Köszöntő 113 éves folyóiratunk 77. évfolyamába lépünk e számmal, de e rendhagyó köszöntő nem ez egyébként sem kerek évszámoknak szól, s nem is annak a ténynek, hogy 1975-tel évezredünk utolsó előtti negyed századától búcsúzunk, hanem mindenekelőtt annak a két nevezetes jubileumnak, amely ünnepivé teszi ezt az esztendőt az egész magyar társadalom számára. Országunk felszabadulásának 30. évfordulóját ünnepeljük az idén s három évtized távolából tisztelettel adózunk azok emlékének, akik életüket áldozták azért, hogy a felszabadított magyar nép szabad akarata szerint építse jövőjét. Ma még sokan vagyunk élő tanúi az akkori történelmi időknek és tisztán emlékezünk : az ország nagy része hadszíntérré vált, városaink és ipartelepeink romokban hevertek, megbénult az ország közlekedése, s egy időre teljesen megszűnt az élelmiszer- és tüzelőellátás, a hivatalok nem működtek. Értékeink jelentős részét a megszálló hitleristák és nyilas kiszolgálóik kihurcolták az országból. Am a szovjet csapatoktól felszabadított területen hamarosan megindult az élet. Még 1944 végén Debrecenben megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az ideiglenes kormány. Abban a városban, ahol Kossuth 1849-ben kihirdette a magyar függetlenséget. A debreceni kormány határozata folytán Magyarország kilépett a háborúból, fegyverszüneti szerződést kötött a Szovjetunióval, hadat üzent a hitlerista Németországnak, belpolitikai vonatkozásban pedig ugyancsak radikális intézkedéseket tett. Magyarországot köztársaságnak nyilvánította és meghirdette a földreformot, megszüntette a félfeudális nagybirtokrendszert. A harcokban elsüllyedt főváros 1945. február 13-i felszabadulása után a győzedelmes sereg lépésről lépésre kényszerítette meghátrálásra az ellenséget és április 4-re az utolsó fasiszta csapatoktól is megtisztította hazánk területét. A kormány Budapestre tehette át székhelyét és lassanként mind nagyobb lendületet vett az ország demokratikus átalakulása. Persze időbe telt, míg a lerombolt és kifosztott ország újra talpra állt. A legfontosabb létszükségletek megteremtése is egy ideig még nehéz gondokat okozott. A háború kábulatából nehezen tért magához az ország s ilyen körülmények között egyelőre alig lehetett gondolni a tudomány fejlesztésére, a tudományos közélet helyreállítására. Az újjáépítés gyors üteme nyomán — egyelőre szerény keretek között — azután ennek is eljött az ideje. A gazdasági és politikai stabilizáció betetőzéseként kialakultak a feltételek a szocialista építés kibontakoztatásához. Az államhatalom legfontosabb pozícióit a munkásosztály és a parasztság képviselői foglalták el. A létrejött munkáshatalom a tudományos és kulturális élet területén is gyökeres 1*
