Nyelvtudományi Közlemények 77. kötet (1975)

Tanulmányok - Zaicz Gábor: Finnugor régészeti kultúrák az újkőkortól a vaskorig 270

SZEMLE - ISMERTETÉSEK 279 művességi központból származó bronztárgyak nyugati elterjedését szemlélteti. (A II. évezred közepétől a IX—VIII. sz.-ig Kelet-Európa nagy részén a Közép-Ob vidéki és a dél-uráli fémművességi központok domináló hatása érvényesült.) Az Urálon túl élő ugorok készíthették a ~, továbbá a turbinói temetőből előkerült eszközöket, tőlük terjedhettek el e tárgyak a finnugor lakta vidékeken. A ~ és a Káma vidéki turbinói temető rokonsága a két, egymástól meglehetősen távoli terület lakosságának rokonságán vagy etnikai egységen alapuló szoros kapcsolatával, szejma—turbinói etnokulturális egységgel magyarázható. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy az i. e. II. évezred közepén a Káma vidéki lakosság egy része nyugatra, a Volga—Oka vidékére vándorolt. A feltett szejma—turbinói m. hatással lehetett az ananyinói m. kialakulására, a kazanyi fémművesség pedig szejma— turbinói prototípusok alapján fejlődhetett tovább. — Vö. : 2, 9, 18, 32, 34, 37. (29) Szilvái A lomovátovói m. déli (szilvái) csoportjából létrejött m. a Káma mellékfolyója, a Szilva völgyében, az i. sz. VIII—IX. és XV. sz. között. A későlomovátovói (nyevolinói) emlékekkel való genetikai kapcsolata valószínűnek látszik. A ~ lakosság ugor etnikumú (obi-ugor) lehetett. Ezt a feltevést — többek között — helynévi adatok is megerősítik. -Vö. : 20. (30) Szvidéri A volga —okai m. népeivel talán kapcsolatba hozható újkőkori m., Közép-Lengyelországtól az Okáig. Hordozóinak etnikuma ismeretlen ; finnugorok nem lehettek. — Vö. : 36. (31) Turbászli Késővaskori m. a Felső-Bjelaja mentén és az Ufa torkolatvidókén, az i. sz. IV. sz. végétől a VII. sz. elejéig. A ~ törzseknek északra, a mai Baskíria területére való nyomulása jelentős változásokat hozott létre a szomszédos bahmutyinói m.-ben. Egyelőre tisztázatlan a ~ népesség etnikuma. A kutatók egy csoportja szerint — legalábbis részben — török (türk) törzsek voltak, de kialakulásukban esetleg a Volga-vidéki szarmaták, mások szerint ugorok is szerepet játszhattak. A fő nehézséget az jelenti, hogy törököknek tulajdonítható IV. sz.-i emlékanyaggal nem rendelkezünk. A finnugorok (magyarok) kapcsolatai a török nyelvű népekkel csak igen későn kezdődhettek. A Dél-Urál, valamint a Volga—Káma előterében a török törzsek az V—VI. sz.-nál előbb aligha jelenhettek meg. A Volga—Káma vidékén csak a VIII. sz.-tói beszélhetünk bizonyossággal török nyelvű népekről : ekkorra keltezhetők a legkorábbi volgai bolgár temetők. — Térkép : 63. p. Vö. : 5. (32) Turbinói Az ural—kámai m.-re visszavezethető rézkori m. a Káma vidékén (különösen az északibb részeken) az i. e. II. évezred elejétől a XII. sz.-ig. Északi vagy permi regionális változata garinói és — a XVII. sz.-tól — bori, déli vagy oszai változata olhovkai ós — ugyancsak a XVII. sz.-tól — csasztijei szakaszra osztható. Hordozói finnugorok voltak. A ~ gazdaság elmaradottabb volt, mint a délebbre lakó voloszovói finnugorságé. Ez azzal magyarázható, hogy a ~ m.-et ért déli hatás jóval gyengébb fokú volt, mint a pozdnyakovói és a kazanyi m.-ót. Lakói szinte kizárólag vadászattal és halászattal foglalkoztak, még a bronzkor végén is. önálló fémművességük is alacsony színvonalú volt. A bronzkori, XVI—XV. sz.-i ~ temetőkből előkerült nagyszerű, óntartalmú bronztárgyak az Urálon túlról, az Urál ós az Ob középső folyása közötti területről kerülhettek a Káma vidékére. Kétségtelen, hogy ezeken a vidékeken a jelzett időszakban ugorok laktak. A ~ típusú bronzeszközök csak finnugor lakosságú vidékeken terjedtek el, ennek pedig esetleg az etnikai rokonság lehetett az oka. Ezek szerint a ~ (hasonlóképpen a szejmai) típusú tárgyakat bizonyára ugorok készítették a magas színvonalú Ob-vidéki fémművességi központban. A ~ m. szerepet játszhatott az ananyinói m. létrehozásában, és a kazanyi m. is mutat ~ jegyeket (fémművessége például a gazdag — nyugat-szibériai eredetű — ~ hagyományokat folytatja). — Térkép: 14. p. Vö. : 1 — 2, 18, 25, 28, 33 — 34, 37.