Nyelvtudományi Közlemények 77. kötet (1975)

Tanulmányok - Zaicz Gábor: Finnugor régészeti kultúrák az újkőkortól a vaskorig 270

278 SZEMLE - ISMERTETÉSEK találhatjuk a bahmutyinói, a lomovátovói és az azelinói népesség egyes csoportjait is. A kutatások jelenlegi szintjén csak az látszik biztosnak, hogy a ~ permi finnugor etnikumú népesség volt. — Vö. : 2, 4—5, 13, 20. (24) Poltavkai A gerendasíros m. egyik periódusa a Volga-vidék délebbi sztyeppeövezetében, a voloszovói (pozdnyakovói és kazanyi) m. népességének déli szomszédjai, ősiráni nyelven beszéltek. Gazdasági életük alapját az állattenyésztés alkotta. A keleti voloszovói csoportok tőlük tanulhatták egyes állatfajták tenyésztését. Fejlett fémművességgel rendelkeztek, maguk is öntöttek fémtárgyakat. A kaukázusi fémművesség részben a ~ törzsek közvetítésével jutott el — a voloszovói kor végén — a finnugorokhoz. — Vö. : 12, 37. , • (25) Pozdnyakovói Bronzkori m. a Felső-Volga vidékén, a korábbi voloszovói m. nyugati részén, az i. e. XV. sz. és az I. évezred eleje között. A ~ m.-ben észrevehető nyomokat hagyott az i. e. II. évezred utolsó harmadában kiszorított abasevói ós az i. e. XIV—XII. sz.ban ugyancsak elűzött, illetőleg részben asszimilált gerendasíros m. A ~ m. lakói finnugorok voltak, a mai finn-volgai népek elődjei. A déli iráni népeknek, elsősorban a gerendapíros m. hordozóinak a ~ m.-re gyakorolt hatása etnikai tekintetben is, és a lakosság anyagi kultúrájának ós gazdaságának alakulását illetően is nagy jelentőségű volt. A ~ gazdaságban az állattenyésztés már a m. létrejöttét követő évszázadokban igen jelentős szerepet játszott. Az állattartással párhuzamosan — ugyancsak déli hatásra — jelentősen fejlődött a földművelés is. Folyóvölgyi kapás művelés mellett irtásos-égetóses földművelést is folytathattak. A leletek bizonysága alapján a ~ak lágy búzát és árpát termesztettek. A rJ gazdaságban — másodlagos szerepük ellenére — fontos maradt a halászat és a vadászat is. Az eddig még gyengén kutatott ~ fémművesség távoli, andronovói kapcsolatokra mutat : a m. lakossága valószínűleg a Dél-Urálból szállított ércet. A ~ m. területén alakult ki a djákovói és a gorogyeci m. — Térkép : 20. p. Vö. : 1, 3, 9-10, 12, 14, 32, 37. (26) Rodánovói A lomovátovói m. északi csoportjából az i. sz. VIII—IX. sz.-ban, a Felső-Káma vidékén kifejlődött m. Lakosságában mindenekelőtt a helyi gljagyenovói népesség utódait sejthetjük. A m. hordozóinak etnikuma permi finnugor volt, a zürjénekkel hozható kapcsolatba. — Vö. : 2, 13, 20. . . (27) Szarmata (szauromata) Az andronovói m.-ből kialakult koravaskori m. Nyugat-Szibériában és a keleteurópai sztyeppéken. Biztosra vehető, hogy az obi-ugoroktól elvált ősmagyarság az andronovói m.-et követően is az Uraitól keletre, az északi ligetes sztyeppéi területeken élt : a ~ m. északi részén. Ha a ~ m. — az iráni mellett — részben ugor etnikumú is volt, akkor a fejlett ~ fémművesség nagy hatást gyakorolhatott az ananyinóin kívül az ugor népek (ősmagyarok) fémművességére is. Ebben az esetben az ugor gazdaság alapját az állattenyésztés alkothatta, de jelentős szerepe lehetett a földművelésnek is. A <~ törzsek kiterjedt cserekereskedelmet folytattak az ananyinói m. lakóival. Az ananyinói terület egy részén, a Bjelaja völgyében a ~ hatás olyan erős volt, hogy a lakosság etnikuma megváltozott, és ezzel új m. jött létre, a kara—abizi m. — Vö. : 2 — 3, 17. (28) Szejmai Az Oka torkolatvidékén fennmaradt ~ temető a voloszovói m. utódainak bronzkori hagyatéka, az i. e. XV—XIV. sz.-ból. (Kevésbé valószínű feltevés szerint a csirkovo — szejmai m.-hez tartozik.) Lakói finnugorok (finn-permi törzsek) voltak. A ~ temető rendkívül gazdag bronzleleteket tartalmazó emlékanyaga — a kb. egy évszázaddá^ korábbi turbinói temetővel együtt — a nyugat-szibériai, Urál és Közép-Ob közötti fém.