Nyelvtudományi Közlemények 77. kötet (1975)

Tanulmányok - Zaicz Gábor: Finnugor régészeti kultúrák az újkőkortól a vaskorig 270

SZEMLE-ISMERTETÉSEK 277 már a harinói korban sem. Két, lokális különbséget mutató — egy északi és egy déli— csoport különíthető el. A gljagyenovói lakosság egy része a behatoló urálontúli törzsek elől északabbra vándorolt, más csoportjuk pedig a terület északi részén élt tovább. A harinói kor végére befejeződött a ~ m. területén a helyi és a bevándorolt népesség összeolvadása. A nyevolinói szakaszban a ~ m. hordozóinak anyagi kultúrája egységes képet mutat, de az északi és a déli csoport közötti különbség a késő^ korban tovább fokozódott. A ~ m. déli csoportjának a Szilva folyó völgyében feltárt emlékei között gljagyenovói eredetűek nem találhatók : itt a jövevény lakosság többé-kevésbé megőrizhette etnikai jellegét. Bár az egész területen erősek a sztyeppéi vonások, a régészeti anyag alapján elsősorban a szilvái csoport tartott fenn szoros kapcsolatot a deli népekkel. Jelentős szerepük lehetett abban, hogy a VI—VIII. sz.-ban a perzsa (szasszanida) ezüsttárgyak óriási tömege került kereskedelmi úton a Káma vidékére. A ~ m. két változatának kialakulását a lakosság etnikai különbözősége eredményezhette. A népvándorlás korában a Káma vidékére költözött jövevények etnikuma sem lehetett egységes, és ezt csak fokozhatta a gljagyenovói népességgel való összeolvadásuk. A ~ m. hordozói finnugorok voltak. Északi csoportjukból — a helyi lakosság etnikai felülkerekedósévei — az őszürjenekkel kapcsolatos rodánovói m. fejlődött ki, a déliből pedig a valószínűleg ugor (pontosabban obi-ugor) etnikumú szilvái m. Az bizonyosnak látszik, hogy a III. sz.-ban jelentős ugor népcsoportok kerültek Nyugat-Szibériából a Káma vidékére. Az obi-ugorokról említést tesznek a későbbi történeti források is, a magyarság ittlétének azonban egyelőre nincsenek kétségtelen bizonyítékai. (Egy másik felfogás szerint az egész ~ m. az őszürjének tárgyi hagyatéka.) A ~ gazdaság vezető ága az állattenyésztés volt, ez a gljagyenovói irtásos-égetéses földművelés helyét foglalta el. A népvándorlás során a Káma-vidókre került állattenyésztő népek a harinói korban a földművelést háttérbe szorították. A nyevolinói kor derekán az égetéses földművelés — legalábbis az északabbi erdős vidékeken — ismét elfoglalhatta régi helyét a gazdasági életben. — Térkép : 63., 67. p. Vö. : 2, 13, 23r 26, 29, 34. (21) Mazunyinói Feltételezett késői vaskori és korai középkori m. a Káma középső folyásának vidékén, az i. sz. III—VIII. sz. között. E terület emlékanyagának a bahmutyinói m. emlékeivel való nagyfokú rokonsága, továbbá a terület gyér kutatottsága alapján azonban jogosan merülhetnek fel kifogások e feltevés ellen. Egyelőre valószínűbb az az elmélet, amely szerint a «~ emlékek nem önálló m. hagyatékai, hanem a bahmutyinói m. északi csoportját alkothatták. — Térkép: 57., 63., 67. p. Vö.: 5. (22) Pjánobori Az ananyinói m.-ből kialakult m. az Alsó-Káma völgyében, a Bjelaja torkolatvidékén, az i. e. III. sz. és az i. sz. III. sz. között; újabban csegandai m.-nek is nevezik. Az ananyinói kor végén nagyszámú népesség költözött erre a viszonylag kis területre, és a meg-megújuló déli támadások ellen törzsszövetséget hozott létre. Az i. sz. III. sz. elején lakosságának jelentékeny része nyugaton, a Vjatka mellett telepedett le, amelyet az I. sz. óta csak gyéren laktak ~> törzsek. (A késŐ^ m. Vjatka menti változata az azelinói m.) A <-j korban az ananyinói m. gazdasági ágai fejlődtek tovább. A ~ népesség gazdasági életének alapját az állattartás alkotta. A nagy kiterjedésű folyó völgyi legelők kedvezően hatottak az állattenyésztés fejlődésére, és egyúttal lehetőséget nyújtottak a folyóvölgyi földművelés kiszélesítésére is. A ~ népesség permi finnugor volt. A ~ m. tulajdonképpen az alsó-kámai finnugorság törzsszövetségének emlékanyaga. Ha megállja a helyét az a vélemény, amely szerint az ősvotjákok a késői vaskorban a Vjatka völgyében éltek, akkor a votják etnogenezis legkorábbi szálai a ~ ésa késŐ~ (azelinói) m. területére vezetnének bennünket. Bizonyára ^~> törzsek is részt vettek a későbbi bahmutyinói és imenykovói m. kialakulásában, sőt újabban egyes kutatók a késői kara—abizi emlékeket is a ~ m.-hez tartozónak vélik. — Térkép: 56., 57. p. Vö.: 2, 4-5, 16-17. (23) Polomi Az ananyinói m.-ből származó, feltehető késővaskori m. a Felső-Vjatka és a Csepca vidékén. Emlékei a III—IX. sz.-ra (az újabb vizsgálatok szerint a IX—X. sz.-ra) tehetők. A ~ m. kialakulásában talán a déli törzsek támadása elől a Csepca völgyébe költözött gljagyenovói törzsek játszottak jelentős szerepet, de a m. hordozói között esetleg meg-