Nyelvtudományi Közlemények 77. kötet (1975)

Tanulmányok - Erdődi József: Angela Plöger: Die russischen Lehnwörter der finnischen Schriftsprache 263

268 SZEMLE-ISMERTETÉSEK (a beszélt nyelvben)'. A bolSevikki oldalán származékok is előkerülnek : bolsevisoida, bolëevikointi, bolëevismi, a mensevikki mellett pedig menëevistinen, menëevismi stb. A szótár tanulmányozása ilyen kérdést is felvet : a finn irodalmi nyelvben kétségen kívül megvan a katonai műszó prikaatí, ez a svédből ered. De nem számítandó-e orosz jövevénynek a 'munkabrigád' jelentésű, traktoriprikaati? Fel kell vetnünk még a következő kérdést. A Karjalai ASzSzK-ban az iskolai oktatás nyelve a suomi-finn volt. Jelentős irodalom is kelekezett ezen a nyelven a Finn Köztársaság keleti határain túl. Szerintem be kellett volna vonni a vizsgálatokba ezen irodalom termékeit is, az időszaki sajtót is beleértve. Hiszen mi, magyarok sem tagadjuk meg a határainkon túl keletkezett irodalmi műveket. Egy másik jelentős kérdés : nem kellene-e a jelentésfordításokkal, a tükörszavakkal foglalkozni, pl. tulilintu 'tűzmadár' (vö. Mcapnmui}a), Neuvostoliitto 'Szovjetunió* (vö. CoeemcKüü Com3), viisivuotissuunnitelma 'ötéves terv' (vö. nnmuAemHuü UAÜH) stb. Azok, akik a magyar nyelv szókincsének a tanulmányozásával foglalkoznak, főként szlvistáink, felfigyelhetnek arra a jelenségre, hogy a hatalmas földrajzi távolság ellenére, párhuzamosság észlelhető az átvevés tényében, sűrűn ugyanazon szavak kerültek át mind a magyarba, mind a finnbe, a művelődési, a történelmi, a szociális körülmények hatására : maara mer muokka munka kuoma koma siisti tiszta päistär kuosali pozdorja guzsaly veräjä verőce saiju kvassi csaja, kvasz vihuri vihar vunukka unoka vapaa sääli varpunen lava, lavitsa szabad sajnos veréb lóca latja ladik 3lv orosz eredetű Sk: jövevényszava pohmelo nuusniekka kaccenjammer reteráta smirnaa tensikka hapták pucér nyelvből eredők találhatók : A jövevények java részét főnevek teszik ki, — állapítja meg a szerző gondos statisztikai kimutatásában (293. 1.) —, számuk meghaladja a 300-at, ige viszont csak 14 akad. Ez megfelel az eddigi, más nyelvekben tapasztaltaknak. Indulatszó alig akad (2) : vot, a, ez utóbbi kötőszóként is fungál. Figyelemre méltóak a szókapcsolatok, amelyeket a finn átvevő egy fogalomnak értelmezett : narinkka 'vásári bódé' < Ha pUHKe (vö. m. nádor), natsaiju < Ha taü, trastukamraati 'bizalmas barát' < 3dpaecmeyü KüMepad. Sok és hasznos megfigyelést tehetnénk még ANGELA PLÖGER művével kapcsolatban. Munkája széles áttekintést ad a finn nyelv orosz jövevényszavairól, hang- és alaktani tárgyalása rendkívül gondos és sokoldalú. Nagyon tanulságos a kölcsönszavak kronológiai bemutatása (289 kk.). A szerző megállapítja, hogy 81 szót vettek át legrégibb rétegként, ennek az átvételi korszaknak a vége az első évszázadezred befejezte. Ezen rétegbe való tartozást a magánhangzókra támaszkodva állapították meg a kutatók. A következő korszak jövevényszavait az írásban való előfordulás alapján csoportosítja, természetesen feltételezve azt, hogy némelyikük már az írásbeliség előtt került átvételre. A középső réteg összege (16 — 19. sz. eleje) mintegy 80-ra rúg. Finnországnak Oroszországhoz való csatolása után az átvételek száma nő: a 19. sz.-ban 118, a 20-ban 71. Helyesebb lett volna különválasztani az 1917. év előttieket a Finnország függetlenségének kikiáltása után átvettektől. A szerzőnő a statisztikában nem választja külön a nyelvjárási, a köznyelvi és az irodalmi (műveltség) szavakat, noha szól a jövevényszavak nyelvjárási hangtani ismertetőjeleiről.