Nyelvtudományi Közlemények 77. kötet (1975)

Tanulmányok - Erdődi József: Angela Plöger: Die russischen Lehnwörter der finnischen Schriftsprache 263

SZEMLE - ISMERTETÉSEK 267 leves', sakuska 'borkorcsolya', kisseli 'savanykás pempő, keszőce', lusikka ~ luska 'kanál', mahorkka 'olcsó, durvaszemű dohányfajta', paperossi 'hosszú szopókás eigeratta', papu 'bab', kapusta 'merítőkanáP (<nyj. KonyctnKa), kalsu 'harisnyaszerunői gamásni' (< Î vö. KdAOiua), orehka ~> orehti 'importált mézes sütemény', prennika «~ nyj. ränikka, katonák beszédében prinikka 'mézeskalács', piirakka '(húsos) fánk, béles', N. pulkka 'zsemle, fehér kenyér', pirtu 'pálinka', renska 'rajnai bor', kasari 'nyeles fazék, rózüst', paritsa 'vásáron kapott ráadás' (< öapblüí), laukkuryssä 'házaló orosz kereskedő', parisniekka 'Keletkarjalából jött házaló árus', arbuusi 'dinnye, főként görögdinnye' stb. Viszonylag nagy a melléknevek száma : kölcsönvett prostoi 'durván készített, rossz' (vö. m. paraszt), topra 'jó, nagyszerű', vapaa 'szabad', nyj. vesseli 'vidám', utala 'bátor', pótra 'fürge, büszke', pohatta 'bátor', metka 'kellemes, csinos', briha «~ prilia 'ifjú legény' (< npuzoytcuü). Még a lelki életre vonatkozó névszók is kerültek oroszból : tuuma 'gondolat, szemlélődés, terv', tuska 'lelki vagy testi fájdalom, kín', tolkku 'értelem, képesség (szellemi)' stb. PLÖGER, művének a tanulmányozása sok-sok érdekes és hasznos megfigyeléssel gazdagíthatja mind a szlavistákat, mind az általános nyelvészettel foglalkozókat. Nem véletlen, hogy éppen egy szláv nyelvből átvett jövevényszavak jelentése tolódik el gúnyos vagy pejoratív irányban. Azonos jelenséget figyelhetünk meg nyelvünkben is. Sőt az is előfordul, hogy egyenest szláv (avagy német) eredetű szavakat választunk megvető érzülettel, esetleg eufemizmus okából vagy tréfálkozásra. Gondoljunk csupán a durák, a reteráta, a kurva, a debella, setyera, filkó, vigéc, digó, nustyu szavakra a magyarban. Ehhez hasonlóak a finnbe átvettek között: voro 'tolvaj', poppá 'kuruzsló', rokuli 'lógás (munkából)' (< npoeyÁ), ropotti 'robot', muokka 'megművelés' -+• 'kín, szenvedés, megfeszített munka, gyötrelem', urakká 'akkordmunka' -*• 'hosszantartó munka', tolvana 'ostoba' (< dOMan), pohmelo 'másnapos csömör', svaboda ironikusan 'szabadság', pomiloida 'imádkozni' -*• 'habogni, értelmetlenül beszólni', putka 'kóter', tyrmä 'börtön', reuhka 'füles sapka' -»- 'toprongyos ember', sapiska 'feljegyzés' -*• 'szidás', lafka 'nyomorúságos bolt', kulakki 'kulák, főnök, kapitalista', kupetsi 'kupec', toveri 'barát, elvtárs' -*• 'haver', tavaritsi gyakorta tréfásan vagy megvetően 'elvtárs', maatuska 'orosz asszony' henye használatban (vö. m. muter a németből), polsu 'otromba nagy csizma (katonai)', murju 'nyomorúságos gunyhó; bódé'. Több orosz jövevényszó nyelvjárásiból irodalmivá emelkedett, mert a Kalevala révén, amely kötelező iskolai olvasmány, elterjedt az egész finnsógben. Ez sajátos finn jelenség ! Hyen „kalevalai" szavak : apea 'szomorú', az akkuna 'ablak' szó ikkuna változata (alliterációs fejlődés nyomán), kutri 'hajfürt', kassapää 'női haj, copf (< KOCO), viesti 'hír', lavitsa 'lóca', rotu 'faj', maanüella 'rábeszélni'. Körülbelül 70 szó terjedt el ezen az úton a finn irodalmi nyelvben, azaz egyetlen mű révén az orosz jövevényszavaknak mintegy az egy ötöde. Valószínű, hogy az orosz kölcsönszavak némelyike tabuisztikus célt szolgált ; ilyen gyanúba foghatók pl. räähkä' 'ártó, gonosz szellem okozta betegség' (testi, lelki), Î siivatta 'barom', piessa 'ördög'stb. (vö. NyK. 60 :29 —39). Eufemisztikuspl. nuusniekka 'reteráta'. A magyarba a szlávból egyetlenegy képző került át : szl. -nok > m. -nokj-nök. Ugyanezen képző, azaz orosz megfelelője jutott bele a finnbe : or. -HUK > -niekka, ez finn szavakhoz is csatlakozik, vö. kieliniekka, taideniekka ; häntäniekka, turkkiniekka stb. Csakhogy a magyartól eltérőleg a képző önállósult, a niekka szó olykor 'művész' jelentésben előfordul. Hyen képző önállósulásra bizonyára kevés példa akad, ezért hadd említsem az ugyancsak orosz származású komi ov szót, amelynek 'család' a jelentése és a Petrov, Szmirnov stb. nevek alapján vált ki. Azt nem tudom taxatíve nagy hirtelenében megállapítani, milyen szavak maradtak ki a szójegyzókből, mivel a szerző pusztán a készből ólt. Eszembe ötlik: ohrana 'cári titkos rendőrség' (Elvi Sinervo is alkalmazza Viljami Vaihdokas c. regényében), sulani 'csűr, éléskamra' (< nyma), mennä rippiä 'szétzúzódni, darabokra törni' (vö. udmu 6 dpe6e32u) ; S KE S nem közli eredetét, de vö. m. rapittyáta ~ ripittyara tömi ; steppi (a taiga megvan, pedig szintén művelődési szó), kaviaari (a finn mäti mellett, végső eredete nem orosz), lunnik (magyar lunyik írásmódja helytelen, mivel a jiyna 'hold' szó -HUK képzős alakja). Valószínűnek vélem, hogy még egy-egy modern szótár átnézése is szolgáltatott volna adatokkal. Én próbaképpen — és nem véletlen, erről lejjebb — M. Kuusinen ós V. Ollikainen Venäläis-suomalainen sanakirja c. munkáját (Moszkva, 1963) böngésztem egy kissé ellenőrzésül. Persze, benne van az ohrana, lunnik (mellette tekokuu), sputnik, a régebbiek közül ripaska 'tánc neve, trepak', seljanka 'savanykás leves', musikka 'paraszt