Nyelvtudományi Közlemények 77. kötet (1975)
Tanulmányok - Erdődi József: Angela Plöger: Die russischen Lehnwörter der finnischen Schriftsprache 263
266 SZEMLE - ISMERTETÉSEK vényszavaival: pl. ZSIRAI: Fgr. rokonságunk 303 — 5; ERDŐDI—ZSIRAI : Az uráli népek ismertetése4 56; arányosabban HARALD HAARMANN Die finnisch-ugrischen Sprachen 35 (HAJDÚ PÉTER Finnugor népek és nyelvek c. könyvében nem is érinti e jövevényszavak kérdését). A legbővebben ZSIRAI szól : 27 szót említ, de valahogy szerencsétlen megjegyzéssel kíséri : ,,a finnek a szlavoktól is tanultak egyet-mást". ERDŐDI kurta egyetemi jegyzetében 11 orosz eredetű szót közöl, HAARMANN könyvében mindössze 9-et (a kb. 350-ből). Az említett jövevényszavak kiválasztása is féloldalasan történt a hazai szakirodalomban, mert elsősorban a kereszténység hatását és a texilkészítés (szövés) mesterségének elsajátítását idézik. ANGELA PLÖGER könyve nyomán felfigyelünk arra, hogy az orosz műveltségi hatás az óorosz korszaktól kezdve másfél évszázadon át folyamatos mind a mai napig, tehát kézikönyveink bizonyos mértékű bővítésére szorít. Nem tagadható, hogy a kereszténység hatása sok jövevényszóban tükröződik : pappi 'pópa', gúnyosan poppá 'varázsló, javasember, kuruzsló', velho 'varázsló', risti 'kereszt', pakana 'pogány', kuoma 'keresztapa, jóbarát, pajtás', piessa 'ördög' (< 6ec), monasteri, tëasouna 'görög-kat. falusi kápolna' (nyj. säässynä), pibliaraamat, raamattu 'biblia', pötsi 'tűzhely (biblikus értelemben)', hospodi 'Uramisten !', kasukká 'miseruha', molia 'hangosan imádkozni ortodox templomban (tréfás)' (vö. m. zsinatol), tiakka 'egyházfi', praasnikka 'ünnepnap' ~ prasniekka 'a falu védőszentjének az ünnepe', virpo- ~ virpasunnuntai 'virágvasárnap', pomiloida 'ortodoxokról szólva : imádkozni ; áldani, átkozni ; fecseg, értelmetlenül gagyog' stb. Ugyanígy gazdagon tükröződik annak a hatásnak a nyelvi nyoma, amely hatás következtében a finnek fonóművószete a szőnitudás magasabb fokára lépett, vö. värttinä 'orsó', käämi 'orsó', kuontalo 'guzsaly', sukkula 'vetélő', pirta 'takácsborda', kuosali 'rokka', pasma 'pászma, motring', päistär(e) 'pozdorja'. Ebbe a csoportba tartoznak a készítmények szláv eredetű nevei : pálttina 'gyolcs', kussakka 'szőtt öv', kosto 'hosszú, ingszerű kabát', kostuli 'lenvászonkabát (női, Karjaiában)', kaatteri 'kivarrott kendő, oldalt, a hátra borítva viselik Inkeriben', halotti, halaatti 'hosszú, bő kaftán, hálókabát', kauhtana 'a pópa bő köpenye, talárja' stb. Temérdek jövevényszó függ össze a katonasággal és az autokrata államrendszerrel : pertuska 'bárd', paslikka ' a hadseregben használt füles textilsüveg', pikommi 'büntető futás', smirnaa 'vigyázz!, volna 'pihenj !', kasarma 'kaszárnya', hatka 'obsit' ( <.omcma8Kd), jefreitteri 'őrvezető', streltsi 'tkp. lövész, Rettenetes Iván testőre', vintofka (1918 után) 'puska', sirelli 'katonaköpeny', remontti 'remonda', sissi 'partizán; népny. haramia' (17. sz. eleje), pajari ~ bojaari 'arisztokrata', tsaari 'cár', posadnikka 'helytartó', tSinovnikka 'hivatalnok (ma inkább gúnyosan)', staarosta 'falubíró', miero 'faluközösség', artteli 'halász-, vadász- munkaközösség, „bokor, tanya" ', prikaasi 'parancs', ukaasi 'cári parancs', pumaka 'hivatalos irat, okmány', pisma 'ua.', aprakka 'adó, illeték', raja 'határ, határszél', saéeni 'öl (hosszm,érték)' (1809 után), rupla, kopeekka, riuna 'ezüst tízkopejkás érme', pätäkä 'ötkopejkás', puuta 'púd', tenka 'pénzérme', semstvo 'körzeti v. tartományi képviseleti gyűlés', volosti 'járás', posakka 'úrdolga, jobbágy napi munkája', pötikunta 'sokgyermekes család', pogosta 'egyházkerület, adókörzet', virsta 'verszta, mérföld' stb. A kézikönyvek nem szokták (helyszűke miatt) említeni a földműveléssel, erdőirtással és a faúsztatással kapcsolatos terminusokat. Hadd idézzünk néhányat : sirppi 'új sarlótípus', sulani 'csűr', saappani 'fatörzsekből készített torlasz, amelyen az úszó gerendák fennakadnak', savotta 'faipari vállalat úsztatási, szállítási munkálatai', pakra 'csáklya, kampó', kassara >~ kassari 'késformájú gally vágó' (< KOcapb), repsikka 'gerendaemelő készség, (kat.) autórakodó', sesta 'faúsztatáskor alkalmazott pózna, csáklya', pomo, pomosniekka 'munkavezető (főként külső munkákon), befolyásos személy, mágnás' stb. Még irodalmi műfajok neve is került az orosz nyelvből : suika 'tréfa', kasku 'elbeszélés', tarina 'monda' (vö. m. anekdota, trufa, vicc). Érdekes, hogy mennyi közlekedési eszköz neve orosz eredetű : retéli 'aratási, szénásszekér', retukka 'nagy szán fonott kassal', saani 'szán', telega, teleska, telikkä 'szekér', troikka, droska, kibitka stb. Az áruforgalommal összefüggő szavak : tavára 'áru', turku 'piac, vásár', narinkka 'vásári bódé' (na pblHKe), määrä 'mérték', pirrka 'rovásbot', parisniekka (keletkarjalai) 'vándorárus', populi (karjalai) 'házaló' (< őaőbiAb), tökötti 'kátrány' (< dëzomb), sopuli 'coboly', tihkuri 'nyérc', N. tuhkuri (ószl. dhXOpb), saiju 'tea, csaj', saikka 'zsemlye, fehérkenyér' (< caÜKu), subrovka 'pálinka', N. serpa 'leves, csorba', talkkuna 'kása', vodka, vaasa 'kvasz, erjesztett ital', saapas 'csizma', reuhka 'téli füles sapka' (< mpeyx), aréina 'hosszmórték, 71 cm', purakka 'sörösedény neve', samovaari, seljanka 'savanyú hal-
