Nyelvtudományi Közlemények 77. kötet (1975)

Tanulmányok - Erdődi József: Angela Plöger: Die russischen Lehnwörter der finnischen Schriftsprache 263

SZEMLE-ISMERTETÉSEK 265 Ügy vélem, nem ártott volna, ha PLÖGER, akinek ilyesfajta kutatásra is módja adódott (összesen 9 hónapig búvárkodott Finnországban), ebben az irányban is érdeklődött volna. A szócikkek felépítésmódja szakszerű, a szerző mintaszerűen rendezte el bennük anyagát. Fogalmazása sohasem szószátyár, ugyanakkor világos. Az adatközlést németnyelvű értelmezés követi, aztán az orosz etimon, vagy a vélt etimon, irodalmi, nyelvjárási alakban, és annak az értelmezése, majd pedig a szerző(k), véleményük, az esetleges nyelvészeti, néprajzi vita, a kronologizálás kérdése. Maga PLÖGER ritkán foglal állást, hiszen erre nincs is gyakorta szükség, de nem rejti véka alá kritikai állásfoglalását sem, 1. nuutua 'elhervad', pätinäkunta 'nagy család számos gyerekkel'. A szócikkek mérete fontosságukhoz igazodik, vannak néhány sorosak (bojaari,t saari), mások lapokat ölelnek fel fontosságuk, illetőleg a bizonyító anyag tolmácsolása érdekében (luokki ~ luokka, niekka), de zömmel egy-egy oldal elegendő a kiszemelt jövevényszó tárgyalására {pálttina, pakana, katiska stb.). Néhány megjegyzést füzünk a szóanyag tárgyalásához : A kaatiot 'gatya' sok problémát okoz. Talán gondolhatnánk arra is, hogy a finn alak a katonaság nyelvéből származik (vö. német Gatjehoseri), viszont a 'keresztcsont' jelentésű alak orosz eredetre mutat. Esetleg többszörös átvétellel számolhatunk, amire más jövevényszavak tárgyalásakor is gondolni kellett volna. A nyj. 'Hüften, Lenden' jelentés hiányzik az értelmezéskor, csak a szócikk vége felé kerül elő. Ugyancsak hiányzik a miero szó jelentése a szócikk felépítésében kiszabott helyen : 'Dorfgemeinde '. Mivel a kötet végén nincs szómutató, külön kellett volna utalni a következő szavakra : kaftaani (a kauhtana-nál), a tauhka címszóhoz van besorolva postauhkat, az első jelentése 'holmik, lim-lom' (<: cmaeKa), az utóbbié 'hálóhúzásban segítő halászcsoport' (< noctnaßKO), az etimonok is különbözők ! Ugyancsak aligha igazítható egy címszóba a 'javítás' jelentésű remontti (esetleg svédből) és a 'remonda (ló)' jelentésű, azonos alakú, Nagy Péter korában a katonaság révén átvett remontti. M. KTJTJSINEN—V. OLLIKAINEN szótára, a Venäläis-suomalainen sanakirja (Moszkva, 1963) külön címszóba veszi a két orosz peMOHtn szót, és csak az utóbbit fordítja finnre remontti-ként. Hiányzik a szócikkek sorából sissikka 'detektív, kém' (< cutquK), noha a sissi 'partizán' címszónál említi a szerző. A musikka 'muzsik' szó stílusértéke PLÖGER szerint ,,salopp-umgangsprachlich', ámde orosz regények fordításában nem az. A hétköznapi nyelvben viszont valóban valamelyest megvetés hangzik benne. Más észrevételeink : Az ikoni műveltségszó is lehet. Miért az FFC-ből idézi, amikor megvan a szótárakban is? A SKES ugyan elhagyta. A nagaikka 'kozákostor' forrását nem közli. A rosolli 'heringsaláta' szónál figyelembe kell azt venni, hogy az or. paccoji jelentése nem pusztán 'sós ló', hanem 'pácolásra szolgáló oldat' is. Van ezen felül ozypOHHblÜ paccOA 'uborkáié', sőt cejiedonmiü paccOA 'heringsaláta leve', és ez utóbbi megadja a kulcsot a keresett 'heringsaláta' jelentéshez. A fi. bolëevikki, polsevi(i)kki alakokon kívül említi a szótár — külön szócikként — a polsu szót (népny.), ez nem feltétlen két orosz szó kontaminációjából keletkezett. A finnben két jelentése van: 1. 'bolsevik', 2. tsz. polsut 'otromba katonacsizma'. A polëoi (külön címszóként hiányzik) valóban az orosz ŐOAbüloü melléknév származéka, jelentése 'nagy, durván kidolgozott'. A polsu lehet tréfás rövidítés, miként a m. bolsi a bolsevik alak mellett. A pogromi szó orosz megfelelőjében nem a 'mennydörgés' jelentésű epOM rejlik, hanem a 'rombolás' jelentésű, vö. pa32pOM 'pusztítás, szétverés' ós pa.3ZpoMumb 'szétverni'. Helytelen az a fogalmazás, hogy a fi. pikommi 'futás' (katonai vezényszó) első szótagban levő i hangja „spiegelt die reduzierte Aussprache des russ. e in erster Silbe". Az i ejtés megfelel a hangsúly előtti helyzetben való ejtésszínezetnek. A pirtti szóra vonatkozólag 1. ERDŐDI : NyK. 61 :378 —85. KtrtrsnsrEN és OLLIKAINEN említett szótára szerint a fi. porukká szót kedvezőtlen színezettel alkalmazzák. Nem kell a SKES nyomán több etimon elegyítésével számolnunk, mivel az orosz jelzős kifejezésben KpyZAüH nopyKa 'yhteistakuu, csoportos felelősségvállalás' benne rejlik a többség, és ez magyarázza a finn szó 'csoport, csapat' jelentését. Erre utal s finn fordulat is tehdä porukassa 'közösen cselekedni, munkát végezni'. A saverikko 'gúzskötós, kocsirúdgyűrű' szónál nem kell az or. 3aeëpmKa megfelelő o-jának a reflexét keresni, hiszen előfordulnak e hangos alakok : eepmemb stb. Mit köszönhetünk ennek az összefoglaló műnek ? Kézikönyveink meglehetősen mostohán bánnak a finn nyelv orosz eredetű jőve-