Nyelvtudományi Közlemények 76. kötet (1974)
Tanulmányok - Kemény Gábor: Lexikális jelentés – kontextuális jelentés – írói jelentés [Signification lexicale – Signification contextuelle – Signification poétique] 183
LEXIKÁLIS JELENTÉS . .. 197 Irodalom ANTAL LÁSZLÓ, A jelentés kérdései. NyK. 68: 279 — 325 BARTHES, ROLAND, Hol kezdjük? Helikon 16: 363 — 9 BENCÉD Y JÓZSEF — FÁBIÁN PÁL—RÁCZ ENDRE—VELCSOV MÁRTONNÉ, A mai magyar nyelv. Bp. 19712 . [MMNy.J BENKŐ LÁSZLÓ, Kontextus és lexikográfia az írói szótár szemszögéből. Hung. Int. Tud. Közi,. 1971. 8. sz. 5-18 BERNÁTH ÁRPÁD, A motívum-struktúra és az embléma-struktúra kérdéséről. Formateremtő elvek a költői alkotásban. Bp. 1971. 439 — 68 COHEN, JEAN, Le comparaison poétique. Essais de systématique. Langages, Nr 12, 43-51 CSŰRY BÁLINT, Az ige. Bp. 1910. (NyF. 63. sz.) FÁBIÁN PÁL — SZATHMÁRI ISTVÁN —TERESTYÉNI FERENC, A magyar stilisztika vázlata. Bp. 1958. [MStilV.] FÓNAGY IVÁN, A hang és a szó hírértéke a költői nyelvben. NyK. 62: 73 — 100 GRÁNICZ ISTVÁN, Stilisztikai kutatások a Szovjetunióban. Helikon 16: 449 —64 GREBENICKOVA, RUZENA, Les formalistes russes et le roman moderne. La Nouvelle Critique, Nr 180, 65-78 GREIMAS, A[LGIRDAS]-J[ULIEN], Sémantique structurale. Recherche de.méthode. Paris 1966. GUIRAUD, PIERRE, Les caractères statistiques du vocabulaire. Essai de méthodologie. Paris 1954. HANKISS ELEMÉR, A népdaltól az abszurd drámáig. Bp. 1969. HANKISS ELEMÉR, Strukturalizmus I —II. Bp. é. n. [1971.] Szerk. és bev.: — —. HERMÁN JÓZSEF, Antal László, Questions of Meaning. ÁltNyTan. 3: 242 — 58 HJELMSLEV, LOUIS, Prolégomènes à une théorie du langage. Paris 1968. JAKOBSON, ROMAN, Hang — Jel — Vers. Bp. 19722. J[ÓZSA] NAGY MÁRIA, A tudomány a költő eszközeiről. Korunk 30: 1482 — 8 KÁROLY SÁNDOR, Megjegyzések ,,a jelentés kérdéseihez". NyK. 68: 328 — 42 KÁROLY SÁNDOR, Altalános és magyar jelentéstan. Bp. 1970. KELEMEN JÁNOS, Nyelvelméleti kérdések. NyK. 73: 285 — 308 KIEFER FERENC, A Katz — Fodor-féle szemantikaelmélet. I. OK. 23: 175 — 88 KOVÁCS FERENC, Nyelvi struktúrák, nyelvi törvények. Bp. 1970. LEVIN, JU. L, AZ orosz metafora struktúrája. Strukturalizmus. Bp. é. n. [1971.] II. 173-82 A magyar stilisztika útja. Bp. 1961. Szerk. SZATHMÁRI ISTVÁN. [MStilÚ.] A mai magyar nyelv rendszere. Leíró nyelvtan I —II. Bp. 1961. Szerk. TOMPA JÓZSEF, [MMNyR.] MARCUS, SOLOMON, Poetica matematicá. Bucuresti 1970. MAROUZEAU, JULES, Traité de stylistique appliquée au latin. Paris 1935. MARTINKÓ ANDRÁS, Hozzászólás: III. Kongr. 197 — 219 MÁTHÉ JAKAB, A jelentéstan múltja és jelene. Korunk 30: 1472 — 9 NYÍRÓ LAJOS, AZ orosz formalista iskola. Kritika 1966. 9. sz. 10 — 21 O. NAGY GÁBOR, Abriss einer funktionellen Semantik. Bp. 1973. OSGOOD, CHARLES E., AZ összhang elve. Strukturalizmus. Bp. é. n. [1971.] I. 56 —A4 PAPP ISTVÁN, Mi a szó funkciója? MNy. 38: 178-91, 272-6 PAUL, HERMANN, Prinzipien der Sprachgeschichte. Halle 18983. PETŐFI S. JÁNOS, Modern nyelvészet. Tájékoztató összefoglalás. Bp. 1967. PEYTARD, JEAN, Syntagmes. (Linguistique française et structures du texte littéraire.) Paris 1971. PORZIG, WALTER, Das Wunder der Sprache. Bern 1950. RUBINYI MÓZES, Mikszáth Kálmán stílusa és nyelve. Bp. 1910. SAUSSURE, FERDINAND DE, Bevezetés az általános nyelvészetbe. Bp. 1967. Ford. B. Lőrinczy Éva. SCHMIDT, WILHELM, Lexikalische und aktuelle Bedeutung. Berlin 1963. SZATHMÁRI ISTVÁN, A nyelvi elemek stílusértékéről. Nópr. és Nytud. 11: 35 — 42 TOMASEVSZKIJ, BORISZ, Thématique. Théorie de la littérature. Textes des formalistes russes. Réunis, présentés et traduits par TZVETAN TODOROV. Paris 1965. 263 — 307 TÖRÖK GÁBOR, A líra: logika. Bp. 1968. TÖRÖK GÁBOR, József Attila-kommentárok XII. Nyr. 95: 308 — 22 ULLMANN, S[TEPHEN], Précis de sémantique française. Berne 1952.
