Nyelvtudományi Közlemények 76. kötet (1974)
Tanulmányok - Molnár Ferenc: A permi nyelvek szóvégi magánhangzóinak történetéről [cirill] 77
96 MOLNÁR FERENC vog. É sátér, zürj. V Ud surs; votj. К eures 'ezer' egy ősindoiráni *zhasraua. átvételeként magyarázható (TESz 819). Vö. még: SETÄLÄ: FUF 2: 265; ArUgr. 105; Kons. 350; SyrjChr.; FUV; VokPerm. 211 23. тасма 'ремень, ремешок' < iráni, vö. tádzsik тасма 'ремень' — permi Hasma. — A tádzsik szó az irániból nem magyarázható, valószínűleg orosz jövevényszó, vö. orosz тесьма (HARMATTA). WICHMANN két kérdőjellel (? ?) csuvas eredetűnek veszi, bár a csuvasban nem tudja kimutatni, csak különböző török és tatár nyelvekben. Iráni eredetre is gondol (TLPS 105 —106). KALIMA kérdőjellel az orosz jövevényszavak közt tárgyalja (RLS 145), de LYTKIN szerint az észak-orosz тэ6ма-Ъ6\ a zűrjén szó első három hangja nem származtatható (Izv. 389). Vö. még: VokPerm. 166. 24. macmi 'столовая чашка, миска' | votj. тусьты 'чашка, миска' — permi Háéti << iráni, vö. óperzsa tasti 'чашка', av. taemem ua. — HARMATTÁ: av. taSta- 'Tasse, Schale', ói *taéta-; av. tasmem szó nincs. — LYTKIN az óperzsa adatot (mammu) egy i. e. II. századból való kéziratból vette (vö. uő.: Izv. 386). Ez az idő azonban már a középperzsa korszakba tartozik (vö. HBO 92). HARMATTÁ szerint ha a permi oldalról *táéti alakból kell kiindulni, akkor ez az egyetlen avesztai adat alapján ítélve csak a középiráni kor elejéről származó iráni alaknak lehet az átvétele, amikor az óiráni Hastah-ból (Nom.) már Hasti fejlődött, de a szóvégi magánhangzó még nem tűnt el. óiráni Hastifeltevése nem lehetetlen, de semmi támpontunk sincs arra, hogy az avesztai ta&ta- által képviselt óiráni alak mellett még egy Hasti- alakkal is számoljunk. Harmattá véleményét igazolja a LYTKIN által fellelt, a középiráni kor elejéről való szó. Vö. még: LYTKIN: VoprJaz. 1953/5 59, VokPerm. 171. 25. ури 'мир, покой, согласие' | votj. урьясъкыны 'примириться' — permi *uri-; vog. urak, игэу 'покой' < iráni, vö. tádzsik ором, ороми 'покой', afg. арам 'покой, спокойствие тишина', av. urvaba 'дружба' — WIEDEMANN Syrjänisch—Deutsches Wörterbuch-jában votj. uri 'Friede, Ruhe' szó is van. LYTKIN egy feltett iráni *ypö- forma átvételére gondol (Izv. 390). Az előbb idézett cikkben és a VokPerm (212)-ban az aveszta szó alakja urvafia. HARMATTÁ: ói *vra%a-, Az ESzK etimológiája nem jó, talán inkább az av. urvatajurvati- 'fides, Treue' szó jöhetne számításba, de így is komoly hangtörténeti nehézségek vannak. 2§.eöpK 'почка, почки' || cser. верге, вйргы ua. — előpermi *w'érk3 < indoiráni, vö. szanszkr. vrkka-, av. vdrdők 'почки' — Vö. ArUgr. 220; WICHMANN: FUF 14: 116-117; PermVok. 130. 27. вурун 'шерсть (овечья)' < iráni, vö. av. vümá 'шерсть животных', óind ürnä 'шерсть' — Vö. ArUgr. 210 — 211; SyrjChr.; Kons. 353; LYTKIN: VoprJaz. 1953/5 59; VokPerm. 216; Izv. 388- 389. 28. вурд 'выдра' | votj. вудор ua. — permi *vurd- < iráni, vö. osszét уырд (urd, urdä) 'выдра', av. udra- ua., szanszkr. udrá-s ua. — Vö. ArUgr. 119, MUNKÁCSI, ÁKE 463, MUNKÁCSI: Keleti Szemle 5: 326. 29.зарни 'золото' | votj. зарни ua. — permi * zárni < iráni, vö. av. zaranya- 'золото'. Szintén az irániból való a cser. шортньо, mord. сырке, magy. arany ua. stb. — A finn-volgai s talán a permi szavak is egy iráni *sernä alakból származnak (E. ITKONEN: FUF 31: 179). -- Vö. MSzFE 94 (irodalommal). 30. зон (зонм-) 'перень, хлопец' — permi *zgn < iráni, vö. osszét zanäg, 'дети', av. zan- 'рождать', óind jan- ua., jana- 'человек, создание' — HARMATTA: ói *zäna-, ki *zän — Vö. SyrjChr.; Kons. 38, 413; Lytkin: VoprJaz. 1953/5 59, VokPerm. 82.
