Nyelvtudományi Közlemények 76. kötet (1974)
Tanulmányok - Molnár Ferenc: A permi nyelvek szóvégi magánhangzóinak történetéről [cirill] 77
A PERMI NYELVEK SZÓVÉGI MAGÁNHANGZÓI 97 Ha a fenti indoiráni és iráni jövevényszavakat a véghangzók szempontjából megvizsgáljuk, azt látjuk, hogy ezek a finnugor eredetű szavakhoz hasonló képet nyújtanak. E kölcsönszavakban is az átadó nyelv szóvégi magánhangzója általában lekopott. A tárgyalt etimológiák közt ugyanis kétségtelenül számos olyan indoiráni, ős- és óiráni jövevényszó van, amelyet szóvégi magánhangzóval — többnyire -a-val (és a finnugor adatok alapján feltehetőleg -ä-vel) — vettek át. Ilyenek lehetnek pl. az 5., 6., 8., 11., 12., 14., 15., 20., 21., 22., 26. számúak, illetve ezek közül több. Három szóban a votjákban (3., 24., 29.) és a zürjénben (13., 24., 29.) szóvégi -i-t találunk. A votják -i megmaradására a finnugor eredetű szavak közt is számos példa van. A zűrjén macbmi-ban, ÖKCbl-heii, 3űpHli-ban — ugyanúgy mint egy-két finnugor eredetű szóban is —a véghangzó vagy a mássalhangzótorlódás miatt megmaradt szóvégi magánhangzó, vagy képző. Két bizonytalan etimológiajú -a-ra végződő szavunk (16., 23.) — ha származtatásuk egyáltalán helyes — csak az őspermi legkésőbbi szakaszában bekerült újiráni átvétel lehet. Természetesen az iráni jövevényszavaknak egy jó része már az átadó iráni nyelvekben is mássalhangzóra végződött, s rendszerint ugyanígy került át az őspermibe is. Ezek közé főleg a középiráni és újiráni kölcsönszavak tartoznak. A permi nyelvek indoiráni és iráni jövevényszabaival kapcsolatban nem törekedtem az eddigi irodalom kritikai felülvizsgálására, bár tisztában vagyok azzal, hogy erre nagy szükség lenne. Célom csupán az volt, hogy bebizonyítsam: az indoirániból és az irániból (az ős- és óirániból) számos magánhangzóra (-a-ra, és valószínűleg -a-re) végződő alak ment át az őspermibe, s ezek később ott véghangzójukat elvesztették. Több, a permi nyelvekben mássalhangzóra végződő indoiráni, iráni kölcsönszóban az ESzK is magánhangzóra végződő előpermi ill. korai permi alapalakot következtet ki (3., 5., 8., 14., 15., 20.. 22., 29.).3 2.2.3. A permi nyelvek csuvas jövevényszavairól mindeddig csak WICHMANN írt átfogó tanulmányt, a TLPS-t. Mint RÉDEI KÁROLY és RÓNA-TAS ANDRÁS A permi nyelvek őspermi kori bolgár-török jövevényszavai c. most megjelent cikkéből4 (NyK 74: 281—298) is kiderül, a TLPS ma már több helyütt elavult. Ennek ellenére — mivel a szerzők csak az őspermibe került jövevényszavakat tárgyalják, s mivel a csuvas hangtörténet kérdéseiben nem érzem magam illetékesnek, a cikk teljes és végleges szövegét pedig csak kéziratom lezárásakor ismertem meg — a permi nyelvekbe került korai csuvas (jobban mondva a mai csuvas elődjének tekinthető volgai bolgár, vö. TLPS 3 Itt utalok KOKENCHY ÉvÁnak 1972 végén Bp-en megjelent Iranische Lehnwörter in den obugrischen Sprachen c. könyvére, amelyet már nem tudtam figyelembe venni. KORENCHY az általam tárgyalt iráni jövevényszavak közül a következőket érinti: zürj. kert I votj. kort, ezeket egy aveszta típusú karata alakból származtatja (58 — 59), zürj, ozir | votj. uzir <. ősiráni *asura- (55 — 56), zürj. pad : pad-vei, ezt óiráni átvételnek tartja (62) és zürj. surs | votj. surs < ősiráni *zhasra (71). A zürj. zaini 'Gold' | votj. zaini ua. szavakat szerinte is az irániból vették át (77). KORENCHY — hivatkozva HARMATTÁ közlésére — azt írja, hogy mivel az ieur. s > iráni h változás az ősirániban ment végbe, az s-t tartalmazó szavak nem feltétlenül árja származásúak, hanem ősirániak is lehetnek (42). Az iráni nyelvtörténet korszakainak táblázatos összefoglalását 1, ui. 40. * A Bírálatban RÉDEI KÁROLY volt szíves felhívni a figyelmemet erre az akkor még kéziratos cikkre, amelynek az engem érdeklő részeit rendelkezésemre is bocsátotta. Ezért külön is köszönetet mondok. 7 Nyelvtudományi Közlemények 76/1—2.
