Nyelvtudományi Közlemények 76. kötet (1974)

Tanulmányok - Molnár Ferenc: A permi nyelvek szóvégi magánhangzóinak történetéről [cirill] 77

A PERMI NYELVEK SZÓVÉGI MAGÁNHANGZÓI 79 amelyet őspermi lekopásnak nevezhetünk. Már kisebb körre szorul a véghangzó-lekopás a zürjénben, s ugyanennek az esetei a votjákban csak szórványosak" (53). Ez azt jelenti, hogy a 3. csoportba tartozó zűrjén szavakban még az őspermi korban, az 1. csoport tagjainál pedig csak a zűrjén külön életében ment végbe a lekopás. Végül a zűrjén -i, -i lekopásának idejét LAKÓ a csuvas és vepsze-karéliai jövevényszók tanulságát is felhasználva a XI —XII. századra teszi (65). A permi végvokalizmusra vonatkozó későbbi kutatások általában e tanulmány eredményeit használják fel, ül. fogadják el. LYTKIN az Iszt-Gramm-ban több új kérdést is felvet, — pl. szól a zürjénben jelentkező j toldóhangról, amelyet a lekopott -i maradványának tart — Lakó problémái közül azonban csupán egyben jut részben más eredményre: KoHeMHbie rjiacHbie cpeflHero no/rbëivia B nepMCKHx «3biKax oTnajiH, rjiacHbie HH>KHero no/rbëMa (a) H rjiacHbie BepxHero nojrbëMa (u, u) BO MHornx cjiyqanx coxpaHHjincb — nocjie^Hee OTHOCHTCA, rjiaBHbiM o6pa30M, K yÄMypTCKOMy H3biKy (69). Ezek szerint tehát az őspermi *-a ha sokszor meg is maradt, az esetek többségében eltűnt. COLLINDEE a CompGr-ban a finnugor alapnyelv véghangzóinak az őspermiben való továbbfejlődésével kapcsolatban a következőket állapítja meg: 402. In Permian, *ä developed intő a at the word-end and before (Permian) a. 554. In Permian, *a has changed intő y in the second syllable, as a rule. *-a has disappeared in Ziryene, with few exceptions. In Votyak, *-a has developed intő y (or ő) in the counterparts of fi nuhja club, . . . it has disappeared in the counterparts of fi maksa liver, . . . Note. — Genuine Permian nouns ending in -a (in vty sometimes -a because of vowel harmony) may be derivatives, e.g. zr. gada gull, fi Icajava . . . 567. In Permian, *ä seems to have disappeared. 577. In Permian, *-ő ~ *-e has mostly disappeared. Votyak has -y in somé words, e.g. gizy, zr gyz nail = fi kynsi; vty lymy, zr lym snow = fi lumi. Egy újabb könyvében, a VokPerm-ban LYTKIN nem tárgyalja részletesen a szóvégi magánhangzókat. Főleg az élő képzők magánhangzóinak vizsgálatából arra az eredményre jut, hogy az őspermiben a nem első szótagban csak delabializált magánhangzók voltak: a, i, e (esetleg e is, amely hamarosan összeolvadt az e-vel). Lehetséges, hogy a korai permi szakaszban az egyes szavak töve alsó nyelvállású a-ra, e-re végződött, más tövek pedig magas magánhangzóra (i). Az 1965-ös budapesti VII. Országos Tudományos Diákköri Konferencián A permi véghangzók történetéhez címmel előadást tartottam.2 Ebben a EUV-nak a szóanyagán bemutattam, hogy a permi nyelvekben a lekopás előtt a véghangzók zártabbá váltak, s ez alól a PFU *-a és *-ä sem kivétel. Disszertációm tulajdonképpen ennek a dolgozatnak a kibővítése, az iráni jövevényszavaknak és az egyszótagú szavaknak a vizsgálatba való bevonásán kívül — ha röviden is — a disszertációnak majd minden lényeges megállapítása már szerepelt a diákköri dolgozatban is. RÉDEI KÁROLY egy, a permi nyelvek első szótagi vokalizmusával foglalkozó cikkében igen röviden a második szótag magánhangzóit is érinti, s megjegyzi, hogy az „előpermi (fgr) végmagánhangzók a(ä), e(e) hangsúlytalan 2 Az előadás kézirata megtalálható a KLTE Nyelvtudományi Intézetében és a budapesti konferencia szervező bizottságánál.