Nyelvtudományi Közlemények 76. kötet (1974)

Tanulmányok - Kiss Jenő: Gondolatok az onomatopoézis kutatásáról néhány finnugor nyelvben. [Gedanken über die Onomatopoetikforschung in einigen finnisch-ugrischen Sprachen] 3

GONDOLATOK AZ ONOMATOPOÉZIS KUTATÁSÁRÓL 7 krapise-, krapaja 'knappern'; a -neh és -na képzőkkel pedig főneveket képeznek; vö. vuhhiineh 'Sausen, Brausen', krappiineh 'Geprassel', helliineh 'Klinfgen', läkkinä 'Sprechen' (V. PORKKA: Ueber den ingrischen Dialekt. Helsingors, 1885. 118—9, 127). — A vepszében a -gande képző az onomatopoetikus igék tipikus képzője (1. ZAJCEVA: Bonpocbi (])HHHO-yropcKoro H3bi-K03HaHHH. Moszkva—Leningrád, 1964. 102);—A lív nyelvre 1.: ,,In grosser Zahl werden sowohl kausative, fréquentative und reziproke Bildungen als auch onomatopoetische Wörter abgeleitet" (B. VÄÄRI: CTIFU. Thesen 1:86). — A zur jenben és a votjákban a, -g (-gi) gyakorító képző csak onomatopoetikus igékben fordul elő; vö. például zűrjén boVgini 'schwatzen, plappern', tingini 'klingeln <Ohr>', ergini 'brummen, murren <Hund, Wolf, Bär)', votják döngi- 'stossen, drängen' mizgàni 'mit der Faust schlagen' (1. A. KÖVESI: PermKépz. 115—7; 1. még 170—4, 398, továbbá BUBRICH: i. m. 162; LYTKIN: Szovr. 226, 249; GANTMAN: in: KoMH-nepMHijKHH H3biK KyAMMKap, 1962. 277). Az -il deverbális névszóképző a zürjénben főképpen onomatopoetikus szavakban fordul elő (1. A. KÖVESI: i. m. 190). — Az e r z amordvinban az onomatopoetikus igéket a / és n gyakorító képző, valamint a mozzanatos d jellemzi; vö. például uvnoms 'üvölteni' (uv = az üvöltés hangja; vö. magyar N. uvit, uvikol 'vonít': MTsz; Nyr. 89: 160), glonkadems 'bugyborékolva inni' (glonk — a bugyborékolás hangja), stb. (1. ERDŐDI: Erza-mordvin szövegek. ELTE BTK. Finnugor jegyzetek 14. Bp., 1968. Kézirat. 295). Onomatopoetikus névszókat az erza-mordvinban -ks, a moksamordvinban -/ képzővel képeznek (1. IMAJKIKA: Bonpocbi MopßOBCKoro H3bi-K03HaHHH. Tpyflbi, BbinycK XXXVI. CapaHCK, 1969. 102); —A cseremiszben a -tat gyakorító képző csak onomatopoetikus tövekhez járul (példákat 1. GALKIN: IsztGrMarJaz. Morf. II. Joskar-Ola, 1966. 84—6; BERECZEJ: Cseremisz (mari) nyelvtan. Kézirat. 62). — Az osztjákban majd mindegyik igeképző előfordul onomatopoetikus igékben is, van azonban több olyan, amely általában csak onomatopoetikus igék képzésére szolgál: ,,Eine größere Zahl der mit *k bzw. *y gebildeten Suffixe tritt typisch in expressiven Verben auf" (GANSCHOW: Die Verbalbildung im Ostjakischen 97). Közülük csupán három használatos valamennyi osztják nyelvjárásban (példákat 1. GANSCHOW: i. m. 95—9; CIFU. 188—92). Hasonló a helyzet az osztják névszóképzők körében is (1. SATTER: Die Nominalbildung im Ostjakischen 127—70). — A lappban is van egy igeképző, amely csak onomatopoetikus igéken található: az -rd- gyakorító képző; 1. SCHIACHTER: „Nielsens Darstellung hat ja gezeigt, daß ausschließlich an Deskriptivstämme nur eine für diesen Zweck reservierte, sonst nicht produktive Suffixgruppe -rd- zu Gebote steht" (Zur Geschichte der Frequentativa im Ungarischen 97; 1. még I. RTJONG: Lappische Verbalableitung 238—40). 2.1.2 Képzőkorreláció A magyarban B, -g képzős onomatopoetikus gyakorító igék -n képzős mozzanatos igékkel alkotnak majdnem 100%-os korrelációt (1. ,,A hangfestő-hangutánzó tőből alakult -an <v -en képzős igék — egy-két kivételt (például hork- a n, pukk- a n) nem tekintve — g képzős gyakorító igével állnak szemben": MMNyR. I, 352). Ebbe a korrelativ sorba tartoznak az -ajj-ej képzős névszók is, amelyek rendszerint -g gyakorító képzős igék tövéhez járulnak (i. m. 374). Azaz: ugyanabból a nem élő, passzív onomatopoetikus tőből (kötött tőmorfémából) gyakorító és mozzanatos igék, valamint —részint — főnevek képezhetők speciális, onamotopoetikus szavak alkotására szolgáló