Nyelvtudományi Közlemények 76. kötet (1974)

Tanulmányok - Korenchy Éva: Permi vokalizmusproblémák [cirill] 37

62 KORBNCHY ÉVA V O t j. kíz id. ~ lapp gâssâg (i. h. 185) 11. zürj. mid% 'Stütze' votj. — <->< finn nyde (i. h. 184) 12. z ü r j. — votj. pizni, plíni 'Schlinge, Dohne' ~ finn pynnä (uo.) 13. zürj. vil: mu-vil votj. vil, vil <~ finn ylä-, yli, lapp alle-, alá (i. h. 185) B. > őspermi *ô 1. zür j. S èelem, P èevem, PO sô-lem 'Herz' votj. S K G èulem id. < *éiôa(-m3), *éuôà(-m3) 'Herz' U (finn sydän, lapp N câdâ) ITKONBN: 2. zürj. efik, et-, PO ô'tik 'ein' votj. orfig', og id. — finn yjfoi, lapp okHâ, âtttâ (FUF 31:185) 3. zürj. êelalni, PO èô-lal- 'speichen' votj. êalanî id. ~ finn sylki, lapp coVgâ (i. h. 184) Összegezve: & > M, ha a 2. szótagban ä van: 3 esetben (A/l, 12, 13) tt > ú, ha a 2. szótagban e van: 10 esetben (A/2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, ?9, 10, 11) ü > ó, ha a 2. szótagban ä van: 1 esetben (B/l) ü >> o, ha a 2. szótagban e van: 2 esetben (B/2, 3) Áttekintve a felsorolt etimológiákat, úgy tűnik, mintha a nem-első szótagi zártabb hangnak valamiféle szerepe lett volna az ü alakulásában; legalábbis erre mutatna a 2. szótagi e magas előfordulási számaránya. Ilyen szerepre azonban csak akkor lenne értelme gondolni, ha az w-nek egy erőteljes másirányú fejlődési tendenciáját is ismernénk, tegyük föl, egy nyíltabbá válást, ahol egy nyíltabb 2. szótagi vokális hatása szembeállítható lenne a példáinkban rekonstruált zártabb magánhangzó hatásával. Az ü > ô változás igen kevés adattal dokumentálható, s szórványos jelentkezése inkább a mássalhangzókörnyezettel (l) magyarázható (1. erről RÉDEI: NyK 65:372), mint a 2. szótagi vokalizmussal. Az w-vel azonos fejlődési irányt mutató u kapcsán már megállapítottuk, hogy az u > ú korában a 2. szótagi vokalizmus rendelkezhetett alsó és középső nyelvállású magánhangzókkal, s ezeknek — nyíltsági fokuk szempontjából semmiféle hatásuk nem volt az u sorsát tekintve. Ugyanez vonatkozik az ü > ù változásra is, hiszen ez ugyanabban a korban