Nyelvtudományi Közlemények 76. kötet (1974)
Tanulmányok - Kiss Jenő: Gondolatok az onomatopoézis kutatásáról néhány finnugor nyelvben. [Gedanken über die Onomatopoetikforschung in einigen finnisch-ugrischen Sprachen] 3
10 KISS JENŐ kielen käsikirja (szerk. O. IKOLA) 221: „Suomen kiellelle on ominaista sellaisten sarjojen olemassaolo, joiden jäsenten välisiä pieniä äänne-eroja vastaavat merkityksen pienet vivahduserot"). Az észtben magánhangzó-váltakozásra vö. például kihin, kahin, kohin; libisema, lobisema, labisema; nurisema, norisema, nirisema, narisema; mássalhangzó-váltakozásra: kabisema, kogisema, kahisema, karisema, kidisema, kihisema, kilisema, kirisema, kisisema, kobisema, kogisema, kohisema, korisema, kosisema, stb.3 (MAGER: KK. 1959: 525). 2.2.4. A magyar onomatopoetikus szavak körében az e szavakra jellemző sok alakváltozat között ezzel szemben elsősorban a bizonyos kötött hatókörű, mássalhangzó váltakozáson alapuló hangalakpárok tekinthetők legjellemzőbbnek. Ilyenek például a következők: a szópárok egyik tagját bizonyos mássalhangzók (b, m, n, r) megléte, a másikat ezeknek a mássalhangzóknak a hiánya jellemzi, például csámolyog : csámbolyog, giberedik : gimberedik, celleg : cetteng, canda : candra stb.; jellemző a szóeleji c ~ cs, b ~ c, cs, p <*~> s, sz, k ~ cs váltakozás is, például cammog : csammog, ballag : csüllög, pelei : szelel, kába : csába, stb.; jellemző továbbá a szóbelseji -mp- ~ -nk-, -mb- <-- -ng-, -mb- ~ -nd-, -mb- ~ -ngy-, -ncs- váltakozás, például campózik : cankózik, csellembokoz : cellengezik, ámbolyog : áncsolog, stb. (1. SIMON GYÖRGY: MNy. 56: 441—2; KÁROLY SÁNDOR: MNy. 62: 151—8), miként a magánhangzó + zárhang (affrikáta) ~ magánhangzó -\- n, m -\~ zárhang (affrikáta) váltakozás is, például peder : penderít, gebed : gémberedik, fitos : finta, stb. (BBNKO: MNyTört. 314; 1. még B. LŐRINCZY: NytudÉrt. 67. sz. 116—33). A mordvinra vö. IMAJKINA: i. h. 97. 3.0. „Nur das Gesetzmässige und innerlich Zusammenhängende lässt sich wissenschaftlich erforschen" — CuRTiusnak ezzel a strukturális fogantatású, axiómaszerű mondatával (Grundzüge der griechischen Etymologie5 80) kezdjük az onomatopoetikus szavak etimológiai kutatása kérdéseinek a közvetlen tárgyalását. Mint föntebb szó volt róla, az onomatopoetikus szavakat nemcsak az jellemzi, hogy a szókincs többi részlegével szemben rendhagyóak (1. LAGERCRANTZ, LpWsch. 1192—5; E. ITKONEN: Kiéli ja sen tutkimus 204; HAKULINEN: SKRK.3 260; KRIVOSCSEKOVA—GANTMAN: i. m. 120; SIMON GYÖRGYI: MNy. 56: 441; stb.), hanem az is, hogy ez a kívülről különös szócsoport saját rendszerén belül többrendbéli szabályosságot is fölmutat. Ebből az következik, hogy e szavak tudományos vizsgálata lehetséges. Arra bizonyára fölösleges lenne szót vesztegetni, hogy tudományos vizsgálatuk nemcsak lehetséges, de szükséges is. RAVILA e szórészleg etimológiai elhanyagoltsága 3 Vö. még V. VÄRV (később V. PŐLMA) dolgozatait: Onomatopoeetilised sőnad soome, eesti ja liivi keeles. Tartu, 1959. Kézirat; Onomatopoeetilistest verbidest karjala keeles. Tartu, 1960. Kézirat; Onomatopoeetilistest verbidest soome, karjala, eesti ja livii keeles. Tartu, 1960. Kézirat; Onomatopoeetilistest verbidest läänemeresoome keeltes. Tartu, 1961. Kézirat; Ühest onomatopoeetilisest verbiperest eesti kirjakeeles. In: ESA. 1965: 49 — 57; Sönasisesed konsonandid eesti onomatopoeetilistes verbides. In: ESA. 1966: 35 — 41; Onomatopoeetilised sonad eesti kirjakeeles. Kéziratos kandidátusi értekezés, 1967. Orosz nyelvű autoreferátuma: 36yKOH3o6pa3HTejit>Hbie marojibi B SCTOHCKOM jiHTepaTypHOM H3biKe (vö. Soome-ugri keelte kateedri ja eesti keel kateedri tööd 1947 — 1969. Bibliograafia. Koostanud P. Alvre, V. Kingisepp, A. Veski. Tartu, 1970. 32, 50 51). Sajnos, többszörös próbálkozásom ellenére sem sikerült egyik kéziratos munkához sem hozzájutnom. L. még uő.: Onomatopoeetiliste yerbide häälikulisest struktuurist. In: ENSV Teaduste Akadeemia Toimetused. XV. Ühiskonnateaduste seeria. 1966. Nr. 4. 479-83.
