Nyelvtudományi Közlemények 74. kötet (1972)
Tanulmányok - Rot A. M.: A nyelvi kontaktusok kérdéseiről [cirill] 49
50 A. M. BOT A nyelvi kontaktusok eredményei pedig a nyelvi interferenciában nyilvánulnak meg; ezen gyakorlatilag a nyelvi kölcsönhatás okozta nyelvi eltéréseket kell értenünk.6 A kontaktuselméleti problémák tisztázásához: V. I. ABAJBV, P. ARISTE, BIHARI JÓZSEF, H. BIELFELDT, I. K. BILOGYID, A. I. BAUDOUIN DE COURTENAY, DEME LÁSZLÓ, J\ O. DZENDZELIVSZKIJ, J. D. DESERIJEV, DEZSŐ LÁSZLÓ, W. DOROSZEWSKI, ERDŐDI JÓZSEF, H. FŐTT, GOMBOCZ ZOLTÁN, B. V. GORNUNG, HAJDÚ PÉTER, E. HAUGEN, R. JAKOBSON, JUHÁSZ JÁNOS, KÁLMÁN BÉLA, V. I. LITKIN, A. MARTINET, E. MARTINS, A. MEILLET, H. A. MENONSCSIKOV, F. J. OINAS, J. V. OPELBAUM, H. PAUL, E. PETROVICI, R. RASK, RÉDEI KÁROLY, A. ROSETTI, V. J. ROSENTSVEJG, K. SCHÖNFELDER, B. A. SZEREBRENNYIKOV, A. SAUVAGEOT, SIMONYI ZSIGMOND, TEMESI MIHÁLY, U. WEINREICH, J. M. VERESCSAGIN, A. VON WEISS, V. VILDOMEC, J. O. ZSLUKTENKO és mások tanulmányai járultak hozzá messzemenően. Valamennyien a nyelvi interferencia konkrét megnyilvánulásainak tanulmányozását szorgalmazzák. Érthető, hogy ezen a téren különösképpen a soknemzetiségű országok (mint például a Szovjetunió, az USA) területén élő nemzetek és nemzetiségek közötti nyelvi kontaktusok eredményeinek a tanulmányozása adhat legtöbbet. Hiszen a SZU-ban 130-nál több nemzet és nemzetiség él, és ezek legkülönbözőbb genealógiai származású (indoeurópai, török, ibériai -kaukázisi, abhaz-adigei, dagesztáni, finnugor, szamodij [szamojéd], mongol, tunguz, altáji, paleoázsiai és más)7 tipológiailag különböző struktúrájú (poliszintetikus, agglutináló, flekktáló-szintetikus és analitikus) nyelveket beszélnek. És ezek a nyelvek, amelyek között találunk mind nyelvi kolosszusokat (pl. az orosz 129 millió, vagy az ukrán 41 millió embernek az anyanyelve), mind egészen törpe nyelveket (pl. a korják 7000 vagy a nganaszam 752 embernek az anyanyelve8 ) a legkülönbözőbb nyelvi kontaktusokat eredményezik. Ezért V. V. AKULENKO, P. ARISTE, V. AVRORIN, V. I., ALATIREV, V. D. ARAKIN, F. P. ASZTEMIROV, I. A. BAHMUT, N. A. BASZKAKOV, BERECZKI GÁBOR, N. A. BERTAGAJEV, A. A. BOKARJEV, A. Sz. CSIKOBAVA, A. B. DOLGOPOLSZKIJ, A. P. FEOKTISZTOV, V. P. GRIGORJEV, K. H. HANZAROV, A. F. JEFREMOV, H. P. JIZSAKEVICS, KÁLMÁN BÉLA, N. G. KORLETYÁNU, I. F. PROTCSENKO, RÉDEI KÁROLY, N. M. TERESCSENKO, T. SZARUÉVÁ és mások, akik a szovjet népek nyelveinek kölcsönhatását és nyelvi interferenciáját tanulmányozzák, újabb megfigyelésekkel, konklúziókkal gyarapítják a nyelvi kontaktusok elméletét. Történelmi fejlődése folyamán a finnugor nyelvek különböző típusú kontaktusokat teremtettek különféle, köztük keleti szláv nyelvekkel is. E különböző típusú kontaktusok tanulmányozásának, nyelvi interferenciájuk egybevetésének nagy jelentősége van a történelmi-összehasonlító lexikográfia módszereinek a kidolgozásában, a finnugor, illetőleg keleti szláv nyelvek tör-6 Ld. erről részletesen, A. M. ROT, A magyar nyelv fejlődése. A magyar—keleti szláv nyelvi kapcsolatok. Kijev—Uzsgorod. 1968. 7 Ld. erről K). J\. JIEIIIEPHEB, H. <t>. ÜPOT^EHKO, Pa3BHrae «3biK0B HapoAOB CCCP B coBeTCKyio anoxy, MoCKBa 1968. 8 Az 1970-es népszámlálás adatai szerint.
