Nyelvtudományi Közlemények 74. kötet (1972)

Tanulmányok - Honti László: Észrevételek a finnugor alapnyelvi szibilánsok és affrikáták képviseleteiről [Bemerkungen zu den Vertretungen der Sibilanten und Affrikaten der finnisch-ugrischen Grundsprache] 3

Észrevételek a finnugor alapnyelvi szibilánsok és affrikáták képviseleteiről 1. VÉRTES EDIT Rekonstrukció és valószínűségszámítás c. cikke (NyK. LXXII, 297—322) keltette fel érdeklődésemet a finnugor alapnyelvi szibilánsok és affrikáták képviseletei iránt. VÉRTES csak a szibilánsokkal foglalkozik, s azt az általánosan elfogadott feltevést igyekszik megcáfolni, hogy az uráli, illetve a finnugor alapnyelvben s, s, s szibilánsokkal kell számolni. Kétségtelenül szembetűnő hasonlóságot mutatnak az uráli s és á szamojéd és ugor folytatói: szamojéd t, osztják l, A, t, ê, j, 0, vogul t, magyar 0; mind a két nyelvcsoportban fel kell tennünk, hogy az említett szibilánsok $-n keresztül fejlődtek í-vé, Mé stb. VÉRTES szerint „Az ugor-szamojéd egyező kettősséget az alapnyelvi rekonstrukciók) elvi megindokolásakor tehát nem szabad semmi esetre sem figyelmen kívül hagynunk !" (308). Valamivel lejjebb ezt írja: „ősi örökségként még akkor is számolhatunk három szibilánssal, ha az ugor-szamojéd egyező kettősség kialakulását véletlen egybeesésnek minősítjük. Kérdés azonban, hogy mekkora a valószínűsége ilyen véletlen egybeesésnek" (308—9). Ezután felvázolja az eddigi kutatások eredményeként megállapított három alapnyelvi szibilánsnak az őáltala lehetségesnek tartott fejlődési variációit. Ezek a következők (309) : A) s, s, s B) é, sxs C) sxs, I Is, s > s s, s -< s s, s x £ > új hang !

*, é>8 ë, s<s s, s x s > új hang D) éxl E) éxsxë (s, s > S s, i < S s, é x s > új han^ >i >s >s >új hang 1*