Nyelvtudományi Közlemények 74. kötet (1972)
Tanulmányok - Honti László: Észrevételek a finnugor alapnyelvi szibilánsok és affrikáták képviseleteiről [Bemerkungen zu den Vertretungen der Sibilanten und Affrikaten der finnisch-ugrischen Grundsprache] 3
A FINNUGOR ALAPNYELVI SZIBILÁNSOK ÉS AFFRIKATÁK KÉPVISELETEIRŐL 23 15. 2. A m. nyj. ev, év 'Eiter' (1. MSzFE) vogul megfelelőiben szókezdő s-t találunk: TJ säj, AK säj, P sej, Szo. saj, ugyanakkor az osztják megfelelőkben t-, l- stb. van. Az MSzFE szerint az s m e g ő rződése a j palatalizáló hatásával magyarázható. Ha ez igaz, a m. ujj 'Armel' vogul megfelelőiben is s-nék kellene lennie, de mégis t-t találunk: TJ tg,jdt, ÉV tét (plur. tajtdt), DV tét, P tájt, Szo. täjdt (<C *sőja, CompGr. 409). A m. hét 'sieben' vogul megfelelői szintén s kezdetűek: TJ sät, AK sot, P söt, Szo. sät, míg az osztjákban t-, lstb. van. (1. MSzFE). Az MSzFE szerint: ,,Az ősvogulban az eredeti *s- a rákövetkező palatális magánhangzó hatására jésült, majd a fgr. *s- folytatóival együtt depalatalizálódott: *s- >• *é- >> s- . . ." Ha ez igaz volna, azt várhatnánk, hogy a m. ősz 'Herbst' vogul megfelelőiben is s-t találunk, ám ezek í-vel kezdődnek: TJ tüks, AK täxs, P taks, Szo. taks. Ebből máris kiviláglik, hogy az MSzFE magyarázata nem kielégítő, a két eset igazolására felhozott érvek csak együtt igazak: szókezdő helyzetben a vogulban akkor áll s (~ osztj. t, l stb., m. 0), ha a szó palatális hangrendű és az első szótag határán j van vagy j enyészett el. A vog sät stb. szóban korábban pt mássalhangzó-kapcsolat volt, amelynek p eleme ^'-n keresztül tűnt el. A mássalhangzó előtti p egyéb esetekben is eltűnt: (MSzFE) m. íz 'Geschmack' -~ vog. TJ ät, AK P ät, Szo. at, de: osztj. V ewdl, DN epdt, Kaz. epdA, O epdl (e szócsaládban eredetileg ps volt, amely az ugorban pfi-vá, vált), (FUV) fi. hapsi 'langes Haar' ~ vog. TJ át, Szo. ät, de: osztj. V awdt, DN updt, Kaz. çpdt, O opdt. Ennek ellentmondani látszik a (CompGr. 413 sapc3 ^ sapÓ3 » vog. TJ täs : käptäs 'Hintersteven des Bootes', osztj. V söyds, Ko. sewds, Kaz. O sewes 'Hinterteil, Hintersteven des Bootes', amelynek COLLINDER szerint (FUV 113) észt, lapp és zűrjén megfelelői is vannak. Ez az etimológia azonban téves, az észt szó ugyanis a finn sapsa, sapso megfelelője (1. SKES), a lapp és zűrjén szók pedig — valószínűleg orosz közvetítéssel: coney. 'Steuerruder' — jövevényszók a finnségi nyelvekből (SETÄLÄ: FUFII, 252; KALIMA: MSFOu. XXIX, 128;T. I. ITKONEN: Annales Academiae Scientiarum Fennicae XXVII/7:64; VASMER, BEtWb.); az obi-ugor szók összetartoznak egymással, ősobi-ugor előzményük eäyds, de a finnségiekkel nem, mivel finnugor -p-nok a keleti osztjákban nem lehet -y- folytatója ! Az MSzFE szerint ér 'berühren' szavunk állítólagos vogul megfelelője: É sarätali s-e alapnyelvi s-t képvisel. Igaz ugyan, hogy a vogul szó eredetileg palatális hangrendű volt, benne azonban sem j-t, sem p-t (^> >> j ^>o) nem tehetünk fel, ezért ezt az egyeztetést tévesnek kell tekintenünk, sőt, az ér igét törölni kell finnugor eredetűnek tartott szavaink közül, mivel ajánlott cseremisz megfelelője csuvas, vogul megfelelője pedig valószínűleg zűrjén jövevényszó (BERECZKI: NyK. LXX, 451; LIIMOLA: Sananjalka ll:194).x 1 KATZ új etimológiai összefüggésbe kívánta belehelyezni ér- szavunkat (NyK LXXIII, 143 — 6). Az ajánlott új etimológia — a KATZ által is ismertetett nehézségeken túlmenően — ugyancsak elfogadhatatlan: az osztj. Serk. aro (STEINETZ, DEWO 155) csak jelentésénél fogva pontos ekvivalense aVär 'viel' szónak, alaktanilag azonban nem, ui. a V Vj. ärdy, Trj. J árya, Ni. Kaz. ara, O drri 'getrennt stb.' (uo.) szóhoz tartozik, amely az är 'viel' derivátuma (vö. SATJEB, Die Nominalbildung im Ostjakischen 145 kk.); a Serk. nyelvjárásban azar(~V är) és az ard (~ V ärdy) jelentése egybeesett. Mivel az osztjákban a y képző, nem pedig (az abszolút) tő része, a magyar „Gammametathese" feltétele elesik. De még ha el is fogadnánk, hogy a V är és a Serk. ard egyaránt finnugor vagy ugor alapalakra megy vissza, a keleti osztjákban legalább egy szóvégi redukált magánhangzónak kellene lennie ! Szerintem egyébként — a DEWO-val ellentétben — az osztj. V är 'viel' stb. és a C ërdy, öroy 'zuviel' (DEWO 169) összetartoznak,
