Nyelvtudományi Közlemények 73. kötet (1971)

Tanulmányok - Rédei Károly: Szófejtések [Etymologien] 416

418 RÉDEI KÄROLY A tekint -int eleme mozzanatos igeképző (erről 1. HORGER: MNy. XXV, 174). Az első szótagbeli nyílt e eredeti volta kétségtelen. Szavunk nemcsak a mai köz- és népnyelvben, hanem a régiségben is nyílt e-vel hangzott : pl. 1416u./ 1450 k.: hog vr tèkéntéttè volna onépét (BécsiK. 1). A kikövetkeztethető tek­alapszó egybevethető az osztj. (KT. 978) V. Vj. täydn- 'im Gedächtnis, im Sinn behalten (V.), sich erinnern (V. Vj.), Kenntnis haben, in der Erinnerung be­wahren (ein Ereignis) ; im Traum od. Rausch wahrnehmen und sich erinnern (sehen od. hören); vorhersagen? (ein Umstand etw.) (Vj.)' täy- tövével. Az osztj. -dn- mozzanatos igeképző. Az egyeztetés hangtanilag szabályos. Az osztj. -y- nem csupán EU. *-&-nak, hanem *-M:-nak is lehet a folytatója, s így az osztj. täy- y hangja megfelelhet a m. tek- -k- (<i *-kk-) elemének. Vö. m. fakad 'ausschlagen, treiben, sprießen, sprossen' ~ osztj. (KT. 683) V. paydn- 'auf­platzen'; m. rokon 'verwandt' ~ osztj. (OL. 44) V. räyam 'Verwandter'; m. N. rokkan 'összébb ereszkedik, alább száll (gabonarakás szénaboglya...); sich senken, herabsinken (Getreidehaufen, Heufaufen . . .)' ~ osztj. (OL. 29) Vj. rayim- 'sich neigen', (KT. 795) Vj. raywdl: pelä r. 'das Ufer stürzt ein'. Az eredeti jelentés 'néz, szemlél; schauen, betrachten' lehetett. A 'lát, néz; sehen, schauen' -> 'tud, emlékezik; wissen, sich erinnern' jelentésfejlődés közönséges,2 így az osztják szó jelentése az eredetinek feltehető jelentésből — esetleg az 'észrevesz; wahrnehmen' fokozaton keresztül — könnyen meg­érthető. Az osztj. (GULYA: NyK. LXXI, 50) V. täydntdyh- 'szándékozik, ké­szülődik' jelentése az 'im Gedächtnis, im Sinn behalten' jelentésből fejlődhe­tett. 139. Magyar üsző 'Kalbe, Sterke, Färse' 1. Üsző 1. 'Kalbe, Sterke, Färse', 2. N". 'nőstény < vadon élő, páros ujjú kérődző állat >' (ÉSz.) szavunknak a következő finnugor egyeztetése ismeretes: vog. (ÄKE. 618) É. vasi', KL. vési 'Rentierkalb, Elentierkalb', (KANN., közli STEIN., WogVok. 188) KK. wësl, KL. wësi, P. wësiy, (STEIN.: uo.) Szo. wäsiy 'Elchkalb' | mord. (PAAS.) E. M. vaz 'Kalb' | finn vasa 'einjähriges Rentierkalb', vasikka 'Kalb' | lapp (GEN. 1780) KT. vitsse, Kid. vü( ss, Not. vua^ss 'kleines Renntierkalb' (LINDSTRÖM: Suomi 1852: 103; BLOM­STEDT, HB. 49; MUSz. 875; MUNKÁCSI: Nvr. XIV, 63, NyK. XXIII, 119, XXV, 184, Ethn. I, 286, V, 73, XVI, 77, KSz. V, 321, VI, 208, ÄKE. 618; LOSONCZI: NyK. XLIV, 392; NyH.7; LEWY: UAJb. VII, 87; SzófSz. vagylagosan; FUV. ?m.). A m. üsző-t javasolt rokon nyelvi megfelelőivel együtt többen (MUN­KÁCSI, SZINNYEI, LEWY) iráni jövevényszónak (vö. oszét väss 'Kalb') tartják. A finn—mordvin—lapp szavak valóban egybetartoznak, de a palatális hangrendű üsző nem vezethető le egy finnugor *vasa alapalakból. A magyar szó sz (<C *s) hangja is az egyeztetés ellen szól. A szóbelseji -s- (< *-s-) miatt a vog. P. wësiy, Szo. wäsiy sem lehet a finn vasa stb. megfelelője (1. TOTVONEN: UAJb. XV, 591). A magyar és a vogul szó összekapcsolása (TOIVONEN: i. h. kétkedve; SzófSz.; HAJDÚ: ALH. II, 279, 312, MKE. 50, 69, 70) szintén hang­tani akadályokba ütközik. Az üsző R. és N. adatai [1380—1410: ysew (Beszt-Szj.); 1585: wszô (Cal.); 1587: izö-tyno (OklSz.); 1597: wszeo tinó (uo.); N. iszeö, iszeő, isző (MTsz.); isző (iszeje) (OrmSz.)] kétségtelenül ősm. Hszëy alakra utal-2 Vö. FABRIOIUS-KOVÁCS, A konkrét -+ absztrakt jelentésfejlődés problematikája. NytudÉrt. 61. sz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom