Nyelvtudományi Közlemények 72. kötet (1970)

Tanulmányok - Dezső László: A magyar jelzős főnévi csoportok szórendjéről (cirill) 395

412 DEZSŐ LÁSZLÓ és helyet, valamint konkrétabb paramétert jelentő főnévből képzett melléknév előzi meg: a baranyai német falvakban (Valóság 1969/4 Kosa 16) a neves magyar költővel (Valóság 1969/5 Orbán 92). A színt jelölő melléknevek is azok közé tartoznak, amelyek két melléknévi jelző közül nagy valószínűséggel kerülnek az első helyre. Most azt találjuk, hogy a konkrétabb paramétert, valamivel ellátottságot jelölő vagy hasonlat -szerű deszubsztanciális mellékneveket is elválaszthatják a főnévtől: egy izmos szőke fiú (Sz K 243) egy éles fekete vonal húzódik (S P 109) abrosztalan zöld asztalok álltak (I Kh 189) elnézegettem selymes barna szakállát (K J 86). Ezek a jelzőpárok azonban megfordíthatok. A kicsinyítő vagy nagyító szerepű kis és nagy melléknevek maguk mögé utasíthatják a lokális, módot, hasonlítást és a konkrét paramétert kifejező mellékneveket, amelyek távol kerülnek a főnévtől: visszatérhetek a tóparti kis házba (K J 129) kápolnaszerű kis boltjaikban mosolyognak (I Kh 200) elképzeltem egy magányos kis házat (K J 119) Formás kis darab (S P 162) fényes nagy szemek (S P 27). Ezeken a főnévhez húzó mellékneveken kívül más melléknév is elválaszthatja a főnévtől a konkrétabb paramétert kifejező (erős, mocskos, sós) és a bizonyos jellemző részt jelentő (boltíves, gömbbokros) és értékelő (szégyenteljes, természetellenes) mellékneveket: lesznek erős szép utódaik (K J 161) terjesztette a mocskos pogány műveltséget (K J 38) sós hűvös levegő árad (S P 214) A boltíves hideg teremből . . . árad (S P 57) gömbbokros, hűvös parkot ölel körül (S P 64) ezek az események szégyenteljes rossz emlékek (Valóság 1969/4 Kosa 16) Bent természetellenes süket csend volt (Sz K 192). A jelzők sorrendje megfordítható egy eset kivételével (*a pogány mocskos műveltséget), mert a melléknév igen „közel áll" az azonos alakú főnévhez. A deszubsztanciális jelzők egy fajtája ragos és névutós főnevekből vagy határozószókból képződik. Az ilyen mellékneveket rendszerint elválasztja a főnévtől a deszubsztanciális melléknév. A ragos főnévből és határozószóból létrejött melléknév rendszerint lokális temporális vagy módot kifejező jelző: a Mohács utáni zűrzavaros évek viszonyairól (Valóság 1969/5 Szakály 44) [megérteni] a nők naponkénti katonás hétvágásait arcuk védelmében (I Kh 48)