Nyelvtudományi Közlemények 72. kötet (1970)

Tanulmányok - Dezső László: A magyar jelzős főnévi csoportok szórendjéről (cirill) 395

410 DEZSŐ LÁSZLÓ Dolgozatunkban nem elemezzük azokat a jelzős kapcsolatokat, amelyek jelzett szava igéből képzett főnév, ezért ritkábban találkozunk olyan jelzőkkel, amelyek egy igés mondatban a mélyszerkezet személyt jelentő főnévvel kifezett experienseként állnának:13 egy emeletes családi házra hasonlít (Valóság 1969/5 Orbán 81) meghirdették üres orvosi állásaikat (Valóság 1969/4 Sulyok 77). Ha deverbális főnév vagy nomen actionis a jelzett szó, a jelzők megfelelhetnek lokális, módot kifejező bővítményeken kívül szempontot jelölő komponensnek is, ez utóbbi a főnévhez közel helyezkedik el: Az európai polgári átalakulás negyedszázadában (Valóság 1969/5 Diószegi 29) indította meg napi testi csatáját (I Kh 103) díjtalan egészségügyi ellátás illeti meg (Valóság 1969/4 Sulyok 80) nem a részletes filológiai bizonyítás elhagyása okozza (Valóság 1969/5 Trócsányi 30). A deverbális főnevek jelzői közül természetesen hiányoznak azok, amelyek birtoklás-igés mondatokkal rokoníthatók, viszont előfordulnak az ágensből és a cselekvéssel kapcsolatos objektumokból levezethetők: a déli nemesi ellenállás vezetői (Valóság 1969/5 Trócsányi 31) [elveszti kötelező jellegét] a személyes költői kísérletekben (Valóság 1969/4 Jakobson 28) népszerűbbek, mint a rendszeres anyanyelvi oktatás (Valóság 1969/4 Kosa 19). Az ágens és objektum szorosabb bővítményei az igének mint a lokális és módhatározó komponens, ezért közelebb állnak hozzá. Mutatis mutandis, azaz igés és nem birtoklás-igés mondatokban, ugyanazzal a körülménnyel állunk szemben mint a paraméter és lokáKs szerepű jelzőknél, ahol a paraméter közelebbi bővítménye a habeo-igének mint a lokális (pl. déli végvári rendszer), de deverbális főnév esetén könnyebben rekonstruálható a mondathoz fűződő kapcsolat. Az egyenrangú objektuális vagy szempontot jelentő jelzők itt is felcserélhetők : tanszemélyzete szlavisztikai, romanisztikai stb. oktatást is végez. (Valóság 1969/4 Kosa 18) A szellemi és egészségügyi ellátás is. (I Kh 99). A deverbális jelzett szónak lehet célhatározói szerepű jelzője is: a függetlenségi (vagy egyesítési) harcok (Valóság 1969/5 Trócsányi 34). 13 Az experiens azt a személyt jelöli, aki számára vagy ellenére a cselekvés történik. Részletesen 1. DEZSŐ L., A magyar jelzős főnévi csoportok l — 2. fejezet.