Nyelvtudományi Közlemények 72. kötet (1970)

Tanulmányok - Dezső László: A magyar jelzős főnévi csoportok szórendjéről (cirill) 395

404 DEZSŐ LÁSZLÓ tatok ? kifejezetten látható az azonosításra való törekvés a beszélő részéről, de ő csak a csoportot ismeri. Határozatlan névmás esetén: Valamelyik tengerparti városba utazunk, EL beszélő nem tud még identifikálni, de a városok egy csoportját veszi figyelembe. Határozatlan névelő esetén: Egy tengerparti városban nyaraltunk a beszélő képes azonosítani, de ez nem kötelezően van így: Egy tengerparti városban nyaralunk majd, itt a beszélő ismerheti a várost, de lehet, hogy nem ismeri. A nem azonosító valamely névmásnál nincs identifikáció: Valamilyen pecsétes levelet kaptam, sem a hallgató, sem a beszélő nem tudja azonosítani a levelet, ugyanakkor a névmás milyenségét kifejező jelentése erősen tompul, elsődlegesen a nagyfokú határozatlanság fejeződik ki. Itt újabb példát találunk arra, hogy a „nem határozott" jegyű szó sajátosan viselkedik. Összefoglalva: a mutató névmás és a határozott névelő egyedi azonosítást fejez ki, mind a beszélő, mind a hallgató ismeri azt, amire az azonosítás irányul; a kérdő és a határozatlan -ik elemes névmás ismert csoportban törekszik azonosítani. A határozatlan névelő azonosíthat egy csoporton belül, de nem kötelezően, azonosítás esetén csak a beszélő ismeri a szóban forgó denotátumot. A valamely határozatlan névmás az identifikáció szempontjából teljesen negatív: sem a beszélő, sem a hallgató nem ismeri a denotátumot. A valamely alkotja az azonosító mutató névmás ellenpólusát.10 A valamely elvezetett bennünket a melléknévi névmásokhoz. Az ilyen (milyen, valamilyen, akármilyen), a -féle elemes (efféle, olyanféle, olyasféle, miféle, valamiféle, akármiféle), a -mi elemes (valami, némi) névmások az egyszerű és képzett melléknévi és a főnévi jelzőket helyettesítik. (Belső kérdéseikkel nem foglalkozunk.) A „milyenség", a kvalitás inkább negatívan fogalmazható meg. Ki kell választanunk azokat a jelzőket, amelyek „méret" jegyűek (nagy, hosszú), mert ezek mind a mekkora, mind a milyen névmásfajtákkal helyettesíthetők, a „milyenség" magában foglalja a méretet is. Viszont a milyen és társai nem helyettesíthetik az összes nem számnévi jelzőket: ha a nem számnévi jelző azonosítást fejez ki, csak azonosító névmás állhat helyette. Ilyen a főnévi jelzők egy része: Az elnök urat keressük és bizonyos esetekben a participiumok: A holnapra elvégzendő feladaton dolgozom, de velük szemben milyenséget fejeznek ki a fiú gyermek, a csillogó szem jelzős szókapcsolatok. A melléknévi jelző különböző fajtái kvalitásra utalnak, de azonosíthatók: a magas lány, a szakállas mérnök, az emeletes ház, az erős fiú, a téli szünet, az iskolai köpeny, a rekeszes málna, az esztétikai elmélet; mint látható, a deszubsztanciális melléknevek is idetartoznak. Azonosítás esetén a melléknév és participium elmozdulhat szokott helyéről, így ez a kategória lényeges a szórend szempontjából. Nézzünk néhány példát, amelyben melléknév és participium szerepel tőszámnév társaságában: Péter várja a két tegnap feladott levelet Péter várja a tegnap feladott két levelet Péter vár két tegnap feladott levelet *Péter vár tegnap feladott két levelet. 10 A magyar határozatlan névmás és névelő sajátosságai jól kidomborodtak olyan tesztekben, ahol szerbhorvát megfelelőikkel kellett összevetni őket. Az adatok Kaszás István és Mikes Melánia közlései.