Nyelvtudományi Közlemények 72. kötet (1970)
Tanulmányok - Dezső László: A magyar jelzős főnévi csoportok szórendjéről (cirill) 395
400 DEZSŐ LÁSZLÓ most szó, csak néhány emlékeztető példát hozunk. A mélyszerkezetben szerepelhet birtoklás-mondat, amely kifejezhet tulajdont, hozzátartozást: a kalapos (O) férfi (E), rész viszonyt az emeletes (O) ház (E), valamely paramétert, jellemző tulajdonságot: az erős (O) fiú (E). (Zárójelben áll a mélyszerkezeti bővítmény megnevezése: O = objektum, E == experiens, L = lokális, I = = instrumentális.) A mélyszerkezetben szerepelhet létige, amely lokális bővítménnyel egészülhet ki: az utcai (L) lámpa (0). A mélyszerkezetben feltételezhető valamely ige, amely a felszíni szerkezetben hiányzik, a bővítmények lehetnek az előbbiek: pl. iskolai (L) köpeny (O), vagyis 'az iskolában használt köpeny', s lehet rajtuk kívül instrumentális-modális is. A bővítmények között bizonyos természetes összefonódás van: a rekeszes málna nemcsak, ül. nem annyira a málna helyét, mint tárolásának módját fejezi ki. A mélyszerkezeti komponensek közötti viszony lehet igen elvont, kifejezhet szemléletmódot: az esztétikai (I) dolgozat (O) vagy elvont rész- vagy más paraméter-szerű viszonyt: az esztétikai (E) elmélet (O), az esztétikai (E) elv (0). A mélyszerkezet sajátosságai tükröződhetnek a szórendben is: különböző mélyszerkezetű jelzők helye más lehet. A birtoklás-mondatból származó paraméterszerű denominális melléknevek egy része közel áll az egyszerű melléknevekhez: pl. erős, fényes; szórendben váltakozhat vele és állítmányként önállóan állhat: A fiú erős. A golyó fényes; A magas erős fiú, A nagy fényes golyó; A fényes nagy golyó, Az erős magas fiú. A részviszonyból eredeztethető birtoklás-igéből levezethető melléknevek is állhatnak önálló állítmányként, de szórendüeg jobban kötődnek a főnévhez: A ház emeletes, a nagy emeletes ház, az emeletes nagy ház. A lokális, modális, rendeltetést kifejező melléknevek még kevésbé állnak önálló állítmányként, és szorosabban kapcsolódnak a főnévhez: (*)Ez az iskola falusi, Ez falusi iskola (*)Ez a málna rekeszes, Ez rekeszes málna (*)Ez a köpeny iskolai, Ez iskolai köpeny (*)Ez az elmélet esztétikai, Ez esztétikai elmélet. Közéjük és a főnév közé nem, vagy nem igen ékelődhet egyszerű melléknév: (*)a falusi magas iskola, (*)a rekeszes finom málna, (*)az iskolai szürke köpeny, (*)az esztétikai bonyolult elmélet. Több melléknévi jelző esetén a mélyszerkezetben több elemi mondat van, amelyek sorrendje a jelzők sorrendjét mutatja. Például a szép erkélyes kerti ház főnévi csoport jelzőinek optimális sorrendje az, amelyben áll; kevésbé szerencsés a szép kerti erkélyes ház, és az egyszerű melléknév nem előzheti meg e két deszubsztanciális melléknevet: *a kerti erkélyes szép ház. A mélyszerkezetben a három mondat: (Sx ) A ház szép, (S2 ) A háznak van erkélye, (S3 ) A ház a kertben van egy mondattömböt alkot:7 Sx S 2 S 3 7 A mondat tömb mélyszerkezeti kategória, egymással összefüggő mondatok alkotják.
