Nyelvtudományi Közlemények 72. kötet (1970)

Tanulmányok - K. Palló Margit: A TESz. arat, ápol és borít igéjéhez [Contributions aux verbes arat, ápol et borít du Dictionnaire étymologique-historique de la langue hongroise] 170

A TESz. arat, ápol és borít igéjéhez 1. Arat. A vitatott eredetű arat ige RÉVAitól szármr.zó török egyeztetésével szemben: arat << tör. or-, ora- 'ernten, mähen', a szerkesztőség a fgr. származtatást tartja valószínűbbnek, ül. HORGER elméletét: irt ^orot ^>arat, a nyiltabbáválással bekövetkezett 'ausrotten ~ ernten' jelentésmegoszlás jelenségét fogadja el (vö. MNy. XXXVIII, 11 — IG). -- Az irt ~orot -^arat elképzelés bár eltérő beállításban, tudtommal első ízben THÚRY kiadatlan Török—magyar összehasonlító szótárában merül fel. A két kutató felfogása abban érintkezik, hogy a három variáns: irt ^orot ^arat összetartó kapcsának a közös Vág' alap jelentést tekintik, történjék az bármilyen eszközzel s legyen a tárgy tüske, bokor, fa, gyom vagy akár gabona is. — Már a TEtSz. anyagának lezárása után jelent meg ,,Zu den ältesten alttürkischen verbalen Entlehnungen der ungarischen Sprache" (AOH. XX, 111 — 18) c. dolgozatom, amelyben régi török igei átvételeink közül elsőnek az arat igét vizsgálom. A finnugor származtatás jelentéstani gyöngéinek ismételt elemzése helyett, ezúttal inkább a török álláspont jelentéstani szilárdságára mutatok rá. — A magyar arat alapjául felvett tör. or-, ora 'ernten mähen' ui. azon tömör, konkrét jelentésű török igetövek közé tartozik, amelyek nemcsak a cselekvést és tárgyát, hinem a végrehajtás eszközét is kifejezik: oszm. ora- 'moissoner, eouper le blé avec la faucille' (BARBIER DE MEYNARD). AZ or-, ora- igető ősi 'sarlózni' jelentésére utal a belőle képzett tör. orlak 'sarló' szó is. Tehát nem akármilyen vágásról (irtásról!), hanem az emberiség egyik legősibb munkaeszközével, a sarlóval való begyűjtésről van szó. Az arat mellett — ellentétben a 'vág' (irt) igével — nincs szükség a tárg;/, de még az eszköz megjelölésére sem, mert az a régi magyar nyelvben csakúgy mint a törökben önmagában is kizárólag gabona vágást jelent, éspedig eredetileg: sarlóval. (Vö. TÁLASI: Die Beziehungen von Produkten und Sprache in der Arbeitsgängen der Ernte in Ungarn. Etlinogr. LVIII, 224). Ilyen, a cselekvés tárgyán kívül egyéb körülményt is kifejező egyszerű török igetövek még pl.: tel. alt. jak- 'Die Haut auf die Schamanentrommel spannen' (Radi. III, 24); csuv. cél- (közt. tïl-) 'razrezïvat na uzkie poloski (kroif remni)' JEGOROV: Étim sl. 322 stb. — A világos szemantikájú tör. or-, ora- 'ernten, mähen' ~m. arat egyeztetés elfogadását kezdettől fogva jelentős hang- és alaktani nehézségek akadályozták. Az elhangzott ellentétes vélemények vitáiról a TESz. irodalmi fejezete kimerítően tájékoztat. Itt csak GOMBOCZ figyelmeztető megállapítására hivatkozom: 1. ,,Im Ungarischen bleibt urtürk. o im ganzen erhalten (auch im Anlaut)" ; 2. „Die ungarischen Zeitwörter, welche aus dem Türkischen entlehnt sind, den Werbalstamm des türk. Verbums wiederspiegeln ohne jegliches Suffix" {BTLw. 147, 38). — Az adekvát magyar ~ török jelentés és a vele szemben-