Nyelvtudományi Közlemények 72. kötet (1970)
Tanulmányok - Rédei Károly: Szófejtések [Etymologien] 157
SZÓFEJTÉSEK 159 129. Magyar íz 'Geschmack' 1. íz 1. 'Geschmack', 2. N. 'szag, illat; Geruch, Duft' szavunk uráli eredetű, rokon nyelvi megfelelői — a votják és a finnségi nyelvek kivételével — valamennyi finnugor és szamojéd nyelvben megvannak: v o g. (WV. 31) TJ. ät, AK. ät 'Geruch, Geschmack' j o s z t j. (OL. 155) V. ewdl ua. | z ü r j. (WUo.) is 'Gestank, Geruch' | cser. (WICHM.) KH. IL ups, M. ups 'Geruch' | mord. (Beitr. 245) M. opos 'Geruch, Witterung' | lapp (FRIIS) N. afse, avse 'odor', hâk]sâ -vs- 'excrément of reindeer in summer' | | s z a m. j u r. (LEHT. 11) O. r\apt 'Geruch'; jen. obto ua.; t v g. r\6bta ua.; s z e 1 k. (CASTE,.— LEHT.: MSFOU. 122 : 9) N. äpt 'Geruch, Gestank'; kam. pubtu, puptu 'ua.; Duft' (MUSz. 764, 828; HALÁSZ: NyK. XXIV, 453; SETÄLÄ: FUFA. XII, 62, JSFOu. XXX/5 : 60; Beitr. 246; NyH;7 SzófSz.; FUY.). 2. COLLINDER (CompCr. 101) az uráli alapnyelvre *ipse alakot rekonstruál. A 406. lapon levő *ipte nyilvánvalóan sajtóhiba. A szavak egyik csoportjában (m., vg., osztj., zürj., szám.) valóban szóbelseji *-s-, a másik csoportban (cser., mord.) azonban *-4- következtethető ki. A kettős hangképviselet (*-s- és *-é-) arra utal, hogy az alapnyelvben nem számolhatunk szóközépi mássalhangzó-kapcsolattal, hanem az *-s-, illetőleg *-s- elemet denominális főnévképzőnek kell tekintenünk. A *-s3 főnévképző valószínűleg már az uráli korban a szóhoz járult: az *ip3-s3 alak folytatói ugyanis mind a finnugor, mind a szamojéd nyelvekben megtalálhatók. A cser. üps, üps és a mord. opos alapján a *-s3 képzőnek az alapszóhoz járulását csak a volgai korig követhetjük vissza, de a véleményünk szerint idevonható osztj. (KT. 69) DN. epsent?schnuppern, wittern (Hund)', V. ewsintd- äm'nd ewsintdsi 'der Hund schnupperte', V. ewdstd 'süß, süßlich' kétségtelenül arra mutat, hogy szavunknak már a finnugor korban is volt *-s3 képzős *ip3-S3 alakja is. Az osztj. -ds-td- képzőbokorról 1. SAUER, Die Nominalbildung im Ostjakuschen.1 1967, 16, 89. 1. Az uralj *ip3 alapszó folytatója lehet a vog. (VNGy. I, 0178) É. äp, äp 'pára, kigőzölgés; Dunst, Ausdünstung. A vog. äp, äp és ät, ät (< uráli *ip3-s3) jelentéstanilag ma is közel áll egymáshoz, vö. (VNGy., i. h.) É. UU-äp, K. UU-äp ~KL. lil-äp 'lehelet, lélegzet, pára'. — Az eredeti jelentés 'íz; Geschmack és 'szag; Geruch' lehetett. 130. Osztják käs- 'finden' Az osztj. (KT. 438) V., Vart. käs-, VK. käs- 'finden', (TYERJOSKIN) V. käs'HCKaTb, OTbicKaTb, HafóTH, 3aM.eTHTb', (GULYA: NyK. LXXI, 30) V. Tcäs-1. 'észrevesz, meglát', 2. 'talál, megtaláF ige az idézett adatok szerint csak a keleti osztjákban van meg. Véleményünk szerint az osztj. käs- a zűrjén eredetű (KT. 448, 437) DN. kását- 'bemerken', Kaz. kasaLd- '(seit.) bemerken, merkbar zuod. abnehmen . . .', Trj. kásáz- 'argwöhnen', (PD. 669) Ko. kását- 'erfinden, merken' (vö. TOIVONEN: FUF. XXXII, 37) alapján feltehető V., Vart. *käsäl-, VK. *kásál- alakból való elvonás eredménye. Ilyen elvonás lehetséges; ugyanis számos -ál- képzős zűrjén ige — sőt olykor alap- és képzett szó együtt — került át az osztjákba, s ily módon ez a képző az osztjákban is elevenné vált. Az osztj. V. -al-, Trj. -áL- stb. jövevény igeképzőről 1. SAUER: CIFU 195; GANSCHOW, VBOstj. 100 kk. 1A továbbiakban rövidítve: NBOstj.
