Nyelvtudományi Közlemények 72. kötet (1970)

Tanulmányok - Rédei Károly: Szófejtések [Etymologien] 157

160 KËDEI KÁROLY 131. Osztják pükini 'Hase' 1. Az osztj. (KT. 670) V. pükini (tbsz. pükinirjdt) 'Hase' csak a V. nyelv­járásban fordul elő (vö. még TYERJOSKIN 177; GULYA: NyK. LXXI, 48). Az oszt jakban a nyúl legelterjedtebb neve: (KT. 928) DN. cáwdr, Trj. cey0dr, Vj. täydr, Kaz. sowdr, O. sawdr. Ezenkívül még a következő' elnevezések ismere­tesek: (KT. 99) DN. uskan, (uo. 769) (nicht an der Demjanka; Diai. von Vju­gansk?) pdtrds, (uo. 510) Kos. maydt, (uo. 479) O. lorji. Megjegyezzük, hogy aV. nyelvjárásban & pükini mellett a (GULYA: NyK. LXXI, 24) cöyer is előfordul. A V. c- '*- Vj. -t mássalhangzó-megfelelésre vonatkozóan 1. GULYA, Eastern Ostyák Chrestomathy 30. 2. A felsorolt elnevezések közül jelen esetben csak a V. pükini szó erede­tét szeretnénk kibogozni. A -ni (tbsz. -nirjdt) utótag kétségtelenül azonos a (KT. 576) V. ni (nirjdt) 'Weib, Ehefrau' szóval. Vö. (PATK. 35) cävr-ima, nën-câvér 'nőstény nyúl; Hasenweibchen, Häsin', (KT. 928) Kr. càwdrinid ua. (imd 'altes Weib', nerj Trau, Weib'). Apüki előtag valószínűleg az osztj. (KT. 670) Fil. pàkdn- 'erschrecken', Kr. pokdn-, O. pokdn- 'erschrecken, zusammen­fahren (Kr. O.), erbeben (Kr.), auffahren (O.)', Fil. pàkdptd-, Kr. pokdptd­'erschrecken, ängstigen' (az ~dn, -dptd- igeképző) alapján feltehető V. *pök­*pük- 'megijed; erschrecken' ige -i deverb. névszóképzős (nomen agentis) alakja (az -i/-i névszóképzőre vonatkozóan 1. SAUER, NBOstj. 122). Eszerint a pükini összetétel eredeti jelentése 'félénk, megijedő nő; schüchterne, erschrek­kende Frau'. A tabuisztikus elnevezés indítéka az lehetett, hogy az osztjákok vélekedése szerint a vadállatok megértik az emberi beszédet. A vadász tehát, nehogy elriassza az állatot, óvakodik a nevét kimondani, s ezért körülírással nevezi meg. 132. Osztják würak 'Feind' Az osztj. Kaz. würak 'Feind' (RÉDEI, Nord-ostjakische Texte. Göttin­gen, 1968. 122. 1.) az or. epaz szóból származik. Az orosz szóeleji mássalhangzó­kapcsolatot az osztjákban ejtéskönnyítő u oldotta fel. A würak — tudomásom szerint más forrásban nem fordul elő — kétségtelenül az osztják nyelv leg­újabb orosz jövevényszavai közé tartozik. Ezzel szemben — mitológiai jelen­tése miatt — az or. epaz korábbi átvétele lehet a (KT. 237) Kaz. wőrak 'ein böser Geist' szó. Mitológiai lénynek, különösen ártó szellemnek — tabuiszti­kus okokból — idegen szóval való megnevezése közönséges az obi-ugor nyelvek­ben (1. KANNISTO: FUF. XVII, 246; TOIVONEN: FUF. XXXII, 164; KÁLMÁN, RLW. 132; RÉDEI, SLW. 87). 133. Zűrjén kez 'HBHAK' A zűrjén nyelv I. nyelvjárásából ismeretes (SzrSzlK.) kez 'üBOBaíi 3apocjit>, HBHÍIK' és az egész nyelvterületen széltében-hosszában használatos gez 'Strick, Seil, Schnur' egymással etimológiáikig összefüggenek. A kettő közül az erede­tibb hangalakot a szúk elterjedtségű kez őrzi, a gez-b&n k^> g zöngülés tör­tént a z hatására (a k > g zöngésülésről 1. UOTILA: MSFOU. LXV, 8 kk.). Tekintettel a zürj. gez votják megfelelőjére (MŰNK.: SZ. gozi, K. gőze 'kötél, spárga, zsinór; Strick, Seil, Spagat, Schnur'), a zöngésülés valószínű idejét az

Next

/
Oldalképek
Tartalom