Nyelvtudományi Közlemények 72. kötet (1970)

Tanulmányok - Erdélyi István: Etimológiai megjegyzések [Etymologische Bemerkungen] 151

152 ERDÉLYI ISTVÁN sein', (GRTJNDSTRÖM, LLpWb.) L. kihkat 'sich sammeln und sich paaren, balzen (vom Federwild)'; K. (110) T. kikkl- 'zaubern' (TOIVONEN: ÖESToim. XXX/II: 736 vg., o., z., lp.; FUV.; LITKIN, VokPerm. 45 o., z.). A m.-ban a szóvégi -j eltűnése, illetőleg intervokalikus helyzetben h, v-vel való helyettesítése szabályszerű. A m. kéj fosztóképzős (R. kételen) származékát -n-es és -ny-ea változatok (kéntelen, kénytelen) szorították ki. Am.j >• ny változásra vö. hajít ~- N. hanyít; kígyó ~ N. kíjó, kínyó. AR.-ben a XIX. század elejéig a kéj és a kény jelentése a mai jelentésük fordítottja volt (SzófSz.). A lapp szó csak akkor tartozik ide, ha benne a *-j- kiesett, s -kk- ~ -g­eleme képző' (vö. erre: finn täi 'Laus' ~ lapp diklke ua. Eredetileg 'párzás, élvezet; Balz, Wonne, Genuß', ill. 'dürög, élvez; balzen, genießen' jelentésű igenévszó lehetett. Ebből fejlődhetett 'varázslás, varázsének; Zauberei, Zauberlied', ill. 'varázsolva énekel; zaubernd singen, Zauberlied singen' jelentése. — A finnugor alapalak *keje lehetett. 3. Magyar lankad 'ermatten, welken' Szavunk esetleges etimológiai megfelelője a következő szócsalád: z ü r j. (WUo.) l'am: Sz. Lu. l'am munni 'entkräftet niedersinken, wenn man einen heftigen Hieb od. Schlag bekommt' (munni 'gehen'), Ud. l'amnis '(einen) niederdrücken, einklemmen', Sz. Lu. lamalni, V. l'amavni, P. l'ama-vni, I. l'amöni 'angedrückt, niedergedrückt werden (Sz. V. I.); von einem Hiebe entkräftet werden, so daß man nicht gehen kann (Lu. P.)', (GEN.) KP. lam- 'quetschen' | finn lama 'Schwäche des Viehes vom Hunger', lamata (lamaan) 'durch Hunger schwächen, entkräften, niedersinked machen, niederwerfen'; észt lame, lamme 'schwach, nicht intensiv', lamama 'niederliegen, auf dem Bauche liegen, sich platt niederlegen, sich hinstrecken' | lapp N lahme -am- 'weak­ness of birds in the moulting season', labmot -am- 1. 'become incapable of flying (of a bird in the moulting season)', 2. 'lose one's vigour, become tired out (by work), so that one cannot do anything)' (SETÄLÄ: FUFA. XII, 14 fi., lp.; tévesen sz., JSFOu. XXX/5 : 62 + z.; WICHMANN: FUF XV, 15 z., fi., UOTILA, SyrjChr. 113 + lp.; SKES.). Hangfestő jellegűek, s így egymástól független keletkezésű szavak is lehetnek. Az etimológia csak akkor helyes, ha a lankad n-]e korábbi -m-ből fejlő­dött, s így a k nem a tőhöz tartozik, hanem a -kad képzőbokor eleme (vö. pirkad, roskadj. A feltehető fgr. *Z-~m. /-megfelelésre nincs biztos példánk. A finn szó jelentésére germán (vö. svéd lam 'lahm' stb.) szó is hathatott (SKES.). A finn szó lamakka 'hiukan viettävä, kalteva; geneigt, abschüssig' szár­mazéka átkerült a zürjénbe: (SzrSzlKomi) AV. AÜMÖZ: ACLMÖZÖ AsmüHbi 'ony-CTHTbCfl, oÔJieHHTbCfl' (LiTKiN: MSFOu. 125 : 332). WICHMANN (FUF. XI, 183) egybevetésének: finn lonke (gen. lonkkeen) 'schlaffe, herabhängende Stellung; lapp lunke 'dependens' hangtani akadálya van. L. még tévesen: MUSz. 681. 4. Magyar mozog 'sich bewegen, sich rühren' Szavunknak csak távoli rokon nyelvi megfelelői vannak, s így koránt­sem mondható kétségtelennek a következő egyeztetés: s z a m. j u r. (246)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom