Nyelvtudományi Közlemények 72. kötet (1970)

Tanulmányok - Erdélyi István: Etimológiai megjegyzések [Etymologische Bemerkungen] 151

ETIMOLÓGIAI MEGJEGYZÉSEK 153 O manfsœra 'schwanken, sich bewegen'; jen. B mozorado?, Ch. modoäaro? 'sich rühren' (MUNKÁCSI: NyK. XXIII, 93 m., ju.; HALÁSZ: NyK XXIV, 447 + je.; SETÄLÄ: JSFOu. XXX/5 : 67 m., ju., je.; tévesen tvg., kam.; Beitr. 174; SzófSz. „talán"; FUV.). A szamojéd szóknak van szelkup megfelelője is : (CASTE,. —LEHT. : MSFOu. 122 : 59) KO. Csa. FO. mootjang, Ke. moottjang, Ta. mootjang 'ich hinke', (DONN. kézir.) Ty. möcknnaG 'ein wenig hinken'. A m. -g gyak. képző, a szamojéd szók (a szelkup kivételével) szintén képzett szavak. A m. szó z-je a szamojéd szók alapján feltehető *nc ~ *c *c-jénék a folytatója. A SETÄLÄ (i. h.) és a Beitr. 174 által idevont kam. mar\zerlam 'sich beeilen' törökségi jövevényszó (JOKI: MSFOU. 103 : 225). 5. Magyar nyugszik, nyugoszik 1. 'ruhen, rasten

9, 2. 'schlafen' Szavunk megfelelői a következők: ? v o g. (MSz.) AL. norfi, É. nüntlayti 'pihen; ruhen', T. il-nönte 'kipiheni (ill. elnyújtja) magát; sich ausruhen (bzw. ausstrecken)' | mord. (JUHÁSZ—ERDÉLYI) M. nuva-ms 'bóbiskolni, szundikálni; nicken, schlummern', (MRS.) nuvams 'ßpeMaTb, noApeMaTb; (RAVILA: JSFOu. 61/3 : 52) E. nuusems 'dösen, vor sich hin träumen', nuvazemems 'einnicken' (MUSz. 422 m., vg., md., tévesen z., vtj., fi., lp.; 1. még: MUNKÁCSI: NyK. XVI, 466, XXV, 184, Nyr. XII, 487, XIV, 113; HALÁSZ: NyK. XXIV, 460; SzófSz. „talán fgr. er."). — Idetartozónak vélem a következő, csak REGULY osztják szövegeiben adatolt szót is: osztj. (PB.) É. noyol-, nöyól(REG. nyogol-) 'alszik, nyugszik; schlafen, ruhen'. A finnugor alapalak *nur)3- lehetett. A m.-ban *n > *nk > g, az osztjákban *n >> y, a mordvinban *n ]> v változás történt. A vogul szó csak akkor vonható ide, ha t eleme mozz. képző, mely előtt *rjt > nt változás történt (erről 1. LIIMOLA: FUF. XXXI, 119). — A szó hangfestő jellegű. 6. Magyar nyű, nyő N. '(Kleid) abnützen' Szavunknak (nyüvök, nyövök) még a következő jelentései is vannak: 'raufen; (Flachs) rupfen; (Baum) ausreißen'. Rokon nyelvekben" megfelelői: v o g. (WV 201) TJ nüß-, P. neeß-, AL neß-, KL. nnaß-, Szo. naß- 'rupfen, zupfen' | ? finn (LÖNNR.) nykiä, nykkiä 'rycka fortfarande, plocka, nappa, sota pâ ngn (knycka pâ), noppa, noppra, sprita (fjäder); (beständig) zupfen, reißen, pflücken, anbeißen, auf etw. stoßen, klauen, schnappen, rupfen (die Federn)'; ? a u n. nügätä 'nykäistä, tökätä, työnnältää; rucken, zucken, knuffen, puffen, stoßen'; ? észt nügima 'schnitzen, schnickern, (SKES.) sysätä; stoßen, schubsen, knuffen' | | s z a m. k a m. ne'l'sm 'ziehen, ausziehen, anziehen' stb., nedel'em 'reißen, ziehen' (MUSz. 428 m., fi.; részben tévesen fi.; tévesen es., md., lp.; SIMONYI: Nyr. XXXIX, 439 m., vg.; tévesen md., fi.; TOIVONEN: UJb. XVII, 193 m., vg., fi.; NyH.7; SzófSz. + tévesen ? o., ? lp.; COLLINDEE,, FUV m., vg., fi.; tévesen md., CompGr. 166, 182 m., vg.; tévesen ? md.; JOKI: FUFA XXXII, 46 m., vg., fi., ? szk.; tévesen md.).